Abies firma Siebold & Zucc. – japán jegenyefenyő
(angolul: Momi fir, japánul: モミ, Momi-no-ki)
Az egyik legfontosabb, melegkedvelő, lombhullató erdőkkel keveredő japán jegenyefenyőfaj.
Rendszertani besorolás
-
Család: Pinaceae – fenyőfélék
-
Nemzetség: Abies – jegenyefenyők
-
Faj: Abies firma Siebold & Zucc.
Jellemzés (morfológiai leírás)
Habitus
-
Közepes–nagy termetű örökzöld fa, általában 25–35 m, ritkán 40 m.
-
Törzse egyenes, sudara sokáig hegyes.
-
Koronája fiatalon keskeny kúp, később karcsú, enyhén szélesedő.
Kéreg
-
Fiatalon sima, szürkés; gyakoriak a gyantahólyagok.
-
Idősebb korban sötétszürke–feketés, széles, szabálytalan barázdákkal repedezik.
Hajtások
-
Sárgásbarnák vagy világosbarnák, finoman szőrösek.
-
Ízközük viszonylag rövid, a lombozat tömör.
Tűlevelek
A faj egyik legfontosabb ismertetőjegye.
-
2–4 cm hosszú, lapos tűk.
-
A csúcsuk két lebenyre kicsípett vagy enyhén rovátkolt, néha nagyon rövid fogacskával – ettől a tűk különösen jellegzetesek.
-
Felső oldal: fényes, élénkzöld.
-
Fonák: két széles, fehér sztómasáv.
-
A tűk igen merevek, gyakran felállóbbak, mint más Abies-fajoknál, és sugarasan állnak, nem két sorba rendezve.
Tobozok
-
A jegenyefenyőkre jellemzően felálló.
-
Méret: 6–12(–15) cm, hengeres, éretten barnás.
-
A fedőpikkelyek rövidek, nem állnak ki látványosan.
-
A toboz éréskor szétesik, a központi orsó visszamarad.
Növényföldrajz, élőhely
Őshazája
-
Japán: Honshu, Shikoku, Kyushu középső és déli részei.
-
A tengerszint feletti magasság: 300–1800 m.
Élőhely
-
Lombos (tölgy–bükk) erdők és vegyeshegyi fenyvesek.
-
Inkább meleg mérsékelt–szubtrópusi klímájú területeken.
-
Legjobban mély, üde, humuszos talajokon nő.
-
Jól tűri a párás, csapadékos levegőt és a melegebb nyarakat.
Ökológiai és kertészeti sajátosságok
Télállóság
-
Mérsékelt télállóságú: kb. –15…–20 °C-ig biztosan bírja.
-
Hűvös, de nem túl hideg teleket kedvel → nem annyira fagytűrő, mint Abies alba vagy Abies concolor.
Szárazságtűrés
-
Mérsékelt: a japán nyarak csapadékosak, ezért tartós szárazságban érzékennyé válhat.
Fényigény
-
Fénykedvelő, de a félárnyékot fiatal korban elviseli.
Kertészeti használat
-
Nálunk csak enygébb telekkel rendelkező helyeken (Dunántúl, védett kertek) ajánlott.
-
Szép, tömött, frisszöld lombja miatt értékes díszfa.
-
Gyors növekedésű fiatal korban.
Etimológia
-
Abies – latin: jegenyefenyő.
-
firma – latinban: „szilárd, erős”.
-
Valószínűleg a faanyag keménységére, tartósságára vagy a faj masszív tűire és lombozatára utal.
-
Megkülönböztető bélyegek (más jegenyefenyőkhöz képest)
-
A tűk rendkívül merevek, csúcsuk gyakran kicsípett (nem szúrós, de nem is tompa).
-
A tűk felállóbbak, sugarasabban állnak.
-
A kéreg idősebb korban szélesen táblásan repedezik, néha feketésszürke.
-
Alacsonyabb hegyvidékek, melegebb klímák jegenyefenyője.
Rendszertani besorolás
-
Család: Pinaceae – fenyőfélék
-
Nemzetség: Abies – jegenyefenyők
-
Faj: Abies firma Siebold & Zucc.
- (angolul: Momi fir, japánul: モミ, Momi-no-ki)
Megjegyzés:
-
Japán neve: momi (モミ). A „momi” szó Japánban általánosabban is a jegenyefenyőkre utal.
-
Szerepe a hagyományos használatban:
-
Fáját épületfának, belső faanyagként, koporsókhoz és papírgyártáshoz is használták – a világos, egyenletes szerkezetű fa ehhez jól megfelel. (conifers.org)
-
Helyenként erdőtelepítésre, hegyoldalak beerdősítésére ültették, de kultusznövényként kevésbé „ikonikus”, mint pl. a cédrus (Cryptomeria japonica) vagy a szent örökzöld sakaki (Cleyera, Eurya). (treesandshrubsonline.org)
-
-
Vallási / szimbolikus vonatkozások (általánosabb szinten):
-
Az örökzöld fák Japánban általában a tisztaság, a hosszú élet, az isteni jelenlét jelképei (sintó szentélyeknél szent fa, shinboku; kötéllel, papírszalaggal jelölve).
-
Konkrétan Abies firma ritkábban szerepel név szerint legendákban, mint pl. a szent cédrusok (sugi), de ugyanabba az „örökzöld, hegyi szent fa” érzésvilágba tartozik
-
