Alapadatok
-
Magyar név: óriás jegenyefenyő
-
Angol név: grand fir / giant fir
-
Család: Pinaceae (fenyőfélék)
-
Őshonos: Északnyugat-Amerika – Brit Columbia, Washington, Oregon, Idaho, Montana, É-Kalifornia, tengerszinttől kb. 1700–1800 m-ig, főleg párás, enyhe klímájú, tűlevelű erdőkben.
Méret, habitus
-
Az egyik legnagyobb jegenyefenyő faj: természetes élőhelyén 40–70 m, kivételesen 80–100 m fölé is megnőhet, törzsátmérője akár 2 m.
-
Koronája fiatalon keskeny, szabályos kúp, később is viszonylag karcsú marad.
Tűlevelek
-
Lapos, puhák, kb. 2–6 cm hosszúak; felül fényes sötétzöld, alul két, jól látható fehér sztómasáv fut végig.
-
A hajtáson két „fésűs” sorban állnak, így az ág oldalt „laposan terített”.
-
Megdörzsölve a lomb jellegzetes, erős citrusos–narancsos illatú, ezt faiskolai leírások is kiemelik.
Kéreg, toboz
-
Kéreg: fiatalon simább, zöldesszürke; idős korban barnásszürke, barázdált, táblás.
-
Tobozok:
-
jegenyefenyőkhöz híven felállók, nem csüngenek,
-
hosszuk kb. 6–12 cm, vastagságuk 3–4,5 cm, zöldből sárgásbarna–barnába érnek,
-
éréskor szétesnek a fán, csak a tengely marad meg.
-
Élőhely, igények
-
Párás, hűvös-szelíd klímájú területeket kedvel, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, inkább hűvös, nedves talajokon érzi jól magát.
-
Elég árnyéktűrő, természetes erdőkben gyakran Douglas-fenyő, nyugati hemlok, nyugati vörös cédrus társaságában nő.
-
Kertészeti források szerint jó télálló (kb. USDA 5–7), de száraz, forró nyarú termőhelyeken szenvedhet.
Felhasználás
-
Erdészeti fa: faanyaga világos, viszonylag puha, szerkezeti fa, fűrészáru, papír alapanyag.
-
Díszfa: nagy parkokban, arborétumokban, tágas kertekben ültetik – gyors növésű, karcsú, látványos óriás.
