Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Abies homolepis - Nikko-jegenyefenyő, nikkói jegenyefenyő

Jellemzése (alaktani leírás)

  • Életforma: nagytermetű, örökzöld fa.

  • Magasság: természetes élőhelyén kb. 20–30(–40) m magasra nőhet, törzse egyenes, koronája fiatalon szabályos kúpos, idősebb korra kissé szélesedik, de alapvetően karcsú marad.

  • Kéreg: fiatalon sima, szürkés–szürkészöld, idővel megrepedezik, barna–szürke táblákra válik.

Tűlevelek

  • Hosszuk általában 1,5–3 cm, laposak, puhák, a jegenyefenyőkre jellemzően.

  • A hajtásokon két oldalsó „fésűs” sorban állnak, a hajtás alsó részén ritkán, vagy szinte egyáltalán nincsenek tűk, így a hajtás „lapos”, kétoldali lombsávot alkot.

  • Felszínük sötétzöld, fényes, alul két fehéres sztómasáv húzódik végig.

  • A tűk csúcsa többnyire kicsit lekerekített vagy enyhén kicsípett, nem annyira szúrós, mint pl. Abies holophylla esetében.

Rügyek, tobozok

  • Rügyek: kicsik, barnák, gyantásak, de nem annyira vastagon gyantásak, mint egyes más Abies-fajoknál.

  • Tobozok:

    • jegenyefenyőhöz híven felállók, nem csüngenek (ellentétben a lucfenyővel),

    • hosszuk kb. 7–12 cm, hengeresek, zöldek, majd barnulnak,

    • a murvalevelek részben kiállhatnak a pikkelyek közül, kis „nyelveket” alkotva,

    • éréskor a toboz a fán szétesik, a pikkelyek lehullanak, csak a tengely marad meg, ezért az erdő talaján ép tobozt ritkán találunk.

Összességében elegáns, finom lombú, sötétzöld, fényes tűkkel borított jegenyefenyő, dekoratív habitussal.

Növényföldrajz (elterjedés, élőhely)

  • Őshonos elterjedés:

    • Japán középső részén, főleg Honshū hegyvidéki területein, a híres Nikkó-vidék és más közép-japán hegyek környékén (innen a „Nikko fir” név).

  • Élőhely:

    • hegyvidéki, hűvös, csapadékos klímájú tűlevelű és kevert erdők,

    • gyakran más jegenyefenyőkkel, lucfélékkel, hemlokkal, bükkel és más lombos fajokkal alkot elegyes állományokat,

    • többnyire jó vízellátottságú, mély, üde talajon fordul elő, a tengerszint felett néhány száz–ezernéhány száz méter közötti magasságokban.

Kertben is ehhez hasonló körülményeket szeret: hűvös, nem túl száraz klímát, jó vízgazdálkodású talajt.

Etimológia (néveredet)

  • Abies homolepis – nikko jegenyefenyő, japán jegenyefenyő (gyakran „Nikko fir” vagy „Japanese fir” néven szerepel)

  • Abies – a nemzetségnév a klasszikus latin „abies” szóból származik, ami a jegenyefenyőkre általában használt megnevezés volt; már a rómaiak is így hívták a magas, egyenes törzsű, gyantás tűlevelű fákat.

  • homolepis – görög eredetű, két elemből áll:

    • homos = „azonos, egyforma”,

    • lepis = „pikkely” (levélpikkely, kéregpikkely).
      A név jelentése nagyjából „egyenletesen pikkelyes / egyforma pikkelyű”, ami feltehetően a tobozpikkelyek, illetve a kéregpikkelyek viszonylag egyenletes, szabályos megjelenésére utal.

Védettség, természetvédelmi helyzet

  • Globális helyzet:

    • A faj nem tartozik a legsúlyosabban veszélyeztetett jegenyefenyők közé. Természetes állománya ugyan nem óriási, de Japán hegyvidéki erdeiben több térségben stabil populációk alkotják.

  • Veszélyeztető tényezők:

    • az intenzív erdőgazdálkodás, tarvágás,

    • az élőhelyek átalakítása, utak, sípályák, infrastruktúra,

    • potenciálisan a klímaváltozás, főleg ha a hegyvidéki klíma melegebbé, szárazabbá válik.

  • Jogszabályi védelem:

    • Japánban több természetes előfordulása nemzeti parkokban, védett erdőkben található, ahol közvetlenül védett élőhelyeken nő.

    • Nem tartozik a legkritikusabb vörös listás fajok közé, de mint hegyvidéki, speciális élőhelyhez kötött tűlevelű, hosszabb távon fokozott figyelmet érdemel.

homolepis.jpgCurtis, W., Botanical Magazine (1787-1948), vol. 116 (1890) t. 7114

abies-homolepis-5.jpg

Abies homolepis az Ohdaiga-hara-hegységben, Honsúban, Japánban. (2013. szeptember. Kép: ​​Tom Christian.)

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek