Jellemzése
-
Rendszertani helyzet:
-
a legtöbb modern forrásban a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) alfajaként szerepel,
-
máshol külön faj: Abies equi-trojani.
-
-
Életforma: közepes–nagy termetű, örökzöld jegenyefenyő.
-
Magasság: természetben általában 20–30(–35) m, kisebb, zömökebb, mint a tipikus A. nordmanniana.
-
Korona: fiatalon szabályos, sűrű kúpos, idősebb korban is elég tömött, de kicsit szélesedő, „robosztusabb” hatású, mint a klasszikus karácsonyfa-formájú nordmann.
Kéreg:
-
Fiatalon szürkészöld, sima,
-
később szürkésbarna, táblásan repedező.
Tűlevelek:
-
Hosszuk kb. 1,5–2,5 cm, laposak, viszonylag puhák.
-
A hajtásokon két fésűs sorban állnak, az ág alja szinte csupasz, így az ág kétoldali „tűszalagot” mutat.
-
Felszínük fényes sötétzöld, aljukon két széles, ezüstfehér sztómasáv – alulról nézve az ágak ezüstös hatásúak.
-
A tűk csúcsa többnyire tompa vagy enyhén kicsípett, nem erősen szúrós.
-
A tipikus nordmannhoz képest a lomb gyakran valamivel rövidebb, sűrűbb, a fa kompaktabb összképet ad.
Rügyek, tobozok:
-
Rügyek: kicsik, barnák, enyhén gyantásak.
-
Tobozok:
-
felállók, hengeresek,
-
hosszuk kb. 8–15 cm,
-
éréskor zöldből barnára váltanak, majd a pikkelyek a fán szétesnek, csak a tengely marad.
-
Növényföldrajz (elterjedés, élőhely)
-
Őshonos elterjedés:
-
nagyon szűk areájú, lokális taxon:
-
Északnyugat-Törökország, az ún. Kaz Dağı (Kazdag, régi nevén Ida-hegység) térsége, a Márvány-tenger közelében.
-
-
-
Magassági öv:
-
nagyjából 800–1500 m tengerszint feletti magasság, hegyvidéki öv.
-
Élőhely:
-
Hűvös, csapadékos, hegyvidéki klíma, hóval borított telekkel.
-
Tűlevelű és kevert erdők része, gyakran bükkel, gyertyánnal, más fenyőkkel elegyedve.
-
Kedveli a mély, üde, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajokat; a pangó vizet és a szélsőségesen száraz, sekély talajokat rosszul viseli.
-
Kertben tehát hasonló igényű, mint a nordmann-jegenyefenyő: hűvösebb, csapadékosabb, mély talajú fekvésben érzi jól magát.
Etimológia
-
Abies – a nemzetségnév a klasszikus latin „abies” szóból származik, ami általában a jegenyefenyőt / magas fenyőfát jelentette.
-
nordmanniana – Alexander von Nordmann (1803–1866) finn születésű zoológus–botanikus neve után; ő kutatta a Kaukázus flóráját, róla nevezték el a fajt.
-
equi-trojani / equi trojani – szó szerint: „trójai mén(ló)” (latin equus = ló, Troia = Trója).
-
A Kaz Dağı hegységet az ókori hagyomány Trója vidékéhez kapcsolja (Homerosi Íliász tájképi háttere).
-
A név tehát utal a „trójai” tájra, a mítoszok Trójájának közelében élő jegenyefenyőre.
-
A „ló” (equus) rész eredete vitatott, de valószínűleg egy korábbi helyi név vagy földrajzi jelölés latin átirata.
-
Védettség, természetvédelmi helyzet
-
Nagyon szűk elterjedésű taxon, csak egy kis törökországi hegyvidéki régióban fordul elő természetesen.
-
Élőhelyét befolyásolhatja:
-
az erdőgazdálkodás (kitermelés, tarvágás),
-
a turizmus, útépítés,
-
valamint hosszabb távon a klímaváltozás, ha a hegyvidéki klíma melegebbé és szárazabbá válik.
-
-
Emiatt a legtöbb forrás veszélyeztetett / sérülékeny (vulnerable) jellegű taxonként említi,
-
a Kaz Dağı területén található nemzeti park és védett erdők részben éppen az ilyen reliktum fafajok megőrzését szolgálják.
-
