Abies nordmanniana subsp. equi-trojani -Ida-hegyi jegenyefenyő, trójai jegenyefenyő

Jellemzése

• Rendszertani helyzet:

  • a legtöbb modern forrásban a kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) alfajaként szerepel,

  • máshol külön faj: Abies equi-trojani.

• Életforma: közepes–nagy termetű, örökzöld jegenyefenyő.

• Magasság: természetben általában 20–30(–35) m, kisebb, zömökebb, mint a tipikus A. nordmanniana.

• Korona: fiatalon szabályos, sűrű kúpos, idősebb korban is elég tömött, de kicsit szélesedő, „robosztusabb” hatású, mint a klasszikus karácsonyfa-formájú nordmann.

Kéreg:

• Fiatalon szürkészöld, sima,

• később szürkésbarna, táblásan repedező.

Tűlevelek:

• Hosszuk kb. 1,5–2,5 cm, laposak, viszonylag puhák.

• A hajtásokon két fésűs sorban állnak, az ág alja szinte csupasz, így az ág kétoldali „tűszalagot” mutat.

• Felszínük fényes sötétzöld, aljukon két széles, ezüstfehér sztómasáv – alulról nézve az ágak ezüstös hatásúak.

• A tűk csúcsa többnyire tompa vagy enyhén kicsípett, nem erősen szúrós.

• A tipikus nordmannhoz képest a lomb gyakran valamivel rövidebb, sűrűbb, a fa kompaktabb összképet ad.

Rügyek, tobozok:

• Rügyek: kicsik, barnák, enyhén gyantásak.

• Tobozok:

  • felállók, hengeresek,

  • hosszuk kb. 8–15 cm,

  • éréskor zöldből barnára váltanak, majd a pikkelyek a fán szétesnek, csak a tengely marad.

Növényföldrajz (elterjedés, élőhely)

• Őshonos elterjedés:

  • nagyon szűk areájú, lokális taxon:

    • Északnyugat-Törökország, az ún. Kaz Dağı (Kazdag, régi nevén Ida-hegység) térsége, a Márvány-tenger közelében.

• Magassági öv:

  • nagyjából 800–1500 m tengerszint feletti magasság, hegyvidéki öv.

Élőhely:

• Hűvös, csapadékos, hegyvidéki klíma, hóval borított telekkel.

• Tűlevelű és kevert erdők része, gyakran bükkel, gyertyánnal, más fenyőkkel elegyedve.

• Kedveli a mély, üde, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajokat; a pangó vizet és a szélsőségesen száraz, sekély talajokat rosszul viseli.

• Kertben tehát hasonló igényű, mint a nordmann-jegenyefenyő: hűvösebb, csapadékosabb, mély talajú fekvésben érzi jól magát.

Etimológia

• Abies – a nemzetségnév a klasszikus latin „abies” szóból származik, ami általában a jegenyefenyőt / magas fenyőfát jelentette.

• nordmanniana – Alexander von Nordmann (1803–1866) finn születésű zoológus–botanikus neve után; ő kutatta a Kaukázus flóráját, róla nevezték el a fajt.

• equi-trojani / equi trojani – szó szerint: „trójai mén(ló)” (latin equus = ló, Troia = Trója).

  • A Kaz Dağı hegységet az ókori hagyomány Trója vidékéhez kapcsolja (Homerosi Íliász tájképi háttere).

  • A név tehát utal a „trójai” tájra, a mítoszok Trójájának közelében élő jegenyefenyőre.

  • A „ló” (equus) rész eredete vitatott, de valószínűleg egy korábbi helyi név vagy földrajzi jelölés latin átirata.

Védettség, természetvédelmi helyzet

• Nagyon szűk elterjedésű taxon, csak egy kis törökországi hegyvidéki régióban fordul elő természetesen.

• Élőhelyét befolyásolhatja:

  • az erdőgazdálkodás (kitermelés, tarvágás),

  • a turizmus, útépítés,

  • valamint hosszabb távon a klímaváltozás, ha a hegyvidéki klíma melegebbé és szárazabbá válik.

• Emiatt a legtöbb forrás veszélyeztetett / sérülékeny (vulnerable) jellegű taxonként említi,

  • a Kaz Dağı területén található nemzeti park és védett erdők részben éppen az ilyen reliktum fafajok megőrzését szolgálják.