Az Acer cappadocicum subsp. lobelii (Lobel-juhar) közepes vagy nagy termetű, lombhullató fa, amely rendszerint 15–25 méter magasra nő. Koronája fiatal korban feltűnően keskeny, oszlopos vagy szűken tojásdad, és ezt a formát idősebb korban is nagyrészt megőrzi.
Kérge fiatalon sima, szürkészöld vagy szürkésbarna, később sekélyen repedezett. Hajtásai zöldesbarnák, a rügyek kicsik és átellenes állásúak.
Levelei 8–15 cm szélesek, többnyire ötkaréjúak. A karéjok hosszúak, hegyesek, mélyebben bemetszettek, mint az alapfajnál. A levéllemez fényes zöld, fonáka világosabb. A levélnyél megvágva tejnedvet ereszt, ami az Acer cappadocicum rokonsági körének jellegzetessége. Ősszel lombja élénk aranysárgára színeződik.
Virágai sárgászöldek, felálló vagy enyhén bókoló virágzatokban nyílnak a lombfakadással egy időben. Termése szélesen szétálló szárnyú ikerlependék.
Eltérés az alapfajtól
Az alapfaj (Acer cappadocicum) szélesebb koronájú, gyakran gömbölyded vagy terebélyes fává fejlődik, és erőteljes gyökérsarjképzésre hajlamos.
A subsp. lobelii legfontosabb eltérései:
-
keskenyebb, oszlopos korona,
-
meredekebb állású főágak,
-
mélyebben tagolt levélkaréjok,
-
kisebb sarjképző hajlam,
-
egyenletesebb, szabályosabb növekedési forma,
-
gyakran intenzívebb aranysárga őszi lombszín.
A dendrológiai gyakorlatban gyakran önálló fajként (Acer lobelii) is kezelik.
Növényföldrajz
A Lobel-juhar Dél-Olaszország endemikus reliktum taxonja. Természetes állományai elsősorban Calabria, Basilicata és Campania hegyvidéki erdőségeiben találhatók.
A jégkorszakokat az Appenninek déli részének nedves hegyvidéki menedékterületein vészelte át, ezért a mediterrán flóra egyik jelentős reliktumfája. Elterjedési területe viszonylag kicsi és szigetszerű.
Ökológiai igények
A faj a hűvösebb, csapadékosabb hegyvidéki klímát kedveli. Fiatal korban árnyéktűrő, később azonban több fényt igényel.
Legjobban:
-
mélyrétegű,
-
humuszban gazdag,
-
üde,
-
jó vízellátású talajokon fejlődik.
A meszes talajokat jól tűri. A rövidebb száraz időszakokat elviseli, de tartós aszályban fejlődése visszaesik. Fagytűrése kiváló, ezért Közép-Európában is sikeresen nevelhető.
Szabályos koronája és viszonylag jó várostűrése miatt értékes parkfa.
Etimológia
Az Acer a juharok klasszikus latin neve.
A cappadocicum jelentése „kappadókiai”, utalva arra a kis-ázsiai térségre (Kappadókia), ahonnan az alapfajt eredetileg leírták.
A lobelii név Matthias de Lobel emlékét őrzi. Lobel a 16. század egyik jelentős botanikusa volt, aki számos növény tudományos megismeréséhez járult hozzá.
A magyar Lobel-juhar elnevezés a tudományos név közvetlen megfelelője. A taxon különösen értékes dendrológiai szempontból, mivel egy ritka dél-itáliai reliktum juhart képvisel, amely keskeny koronájával és aranysárga őszi lombszínével tűnik ki a juharfajok közül.
