Alaktani jellemzés
-
Család: Sapindaceae
-
Életforma: gyors növekedésű, lombhullató, közepes–nagy fa, sokszor többtörzsű, szabálytalan koronával.
-
Magasság: általában 10–15(–20) m.
-
Korona: laza, asszimmetrikus, gyakran „széteső”, törzse rövid, ágai hamar elágaznak.
Hajtás, kéreg
-
Fiatal hajtások zöldek, viaszosak, később barnászöldekké válnak.
-
Kéreg fiatalon sima, szürkészöld, idősebb fán szürkésbarna, sekélyen barázdált.
Levél
-
A juharok közt szokatlan módon nem tenyeresen karéjos, hanem összetett:
-
legtöbbször 3–7 levélkéből álló, páratlanul szárnyalt összetett levél,
-
a levélkék alakja változó: tojásdad–lándzsás, ép vagy gyengén fogazott széllel.
-
-
A levélkék színe felül középzöld, alul világosabb, ősszel általában sárgás (nem túl feltűnő).
Virág
-
Kétlaki faj: külön hím és külön női egyedek.
-
Kora tavasszal, lombfakadás előtt vagy azzal egyidőben virágzik.
-
Hím virágok lelógó barkaszerű fürtökben, női virágok lazább, lelógó fürtökben csüngenek.
Termés
-
Tipikus juhar- ikerlependék (szárnyas mag, „helikopter”).
-
A két szárny általában széles „V”-ben áll, hosszú ideig a fán marad, majd széllel terjed.
Növényföldrajz, elterjedés
-
Őshazája: Észak-Amerika – Kanada déli része, az USA nagy területei, Mexikó északi pereme.
-
Élőhely: főleg folyópartok, ártéri erdők, ligetek, üde–nedves, tápdús talajok; jó alkalmazkodóképessége miatt szárazabb helyeken is megél.
Behurcolt, inváziós faj
-
Európába a 17–18. században dísz- és erdészeti fafajként hozták be.
-
Ma széles körben elterjedt meghonosodott és inváziós faj Európa-szerte, így Magyarországon is:
-
ártéri erdőkben, utak mentén, parlagokon, városokban, ültetvényekben.
-
-
Gyors növekedése, nagy magtermése és a félárnyék-tűrése miatt könnyen elnyomja az őshonos puhafaligeti fajokat (fűz, nyár, kőris csemetéket).
Etimológia, nevek
-
Acer – klasszikus latin név a juharokra; az acer jelentése „éles, hegyes”, valószínűleg a faanyag keménységére vagy a levélkaréjok hegyességére utal.
-
negundo – a név valószínűleg az indiai „negundo” szó átvétele, amely az ottani Vitex negundo cserjére vonatkozott; a levelek hasonlóan összetettek, ezért Raggyan (Linnaeus korabeli szerzők) átvitték a juharra is.
Ökológia, tulajdonságok
-
Gyors növekedésű, hamar maghozó; magjai nagy tömegben csíráznak.
-
Jól tűri:
-
a városi levegőszennyezést,
-
a talajtömörödést, sózást,
-
időszakos vízborítást.
-
-
Fája puha, kevéssé tartós; ipari faanyagnak nem túl értékes, helyben tűzifának, csomagolóanyagnak használják.
Kertészeti és természetvédelmi megjegyzés
Előnyök:
-
gyorsan nevel árnyékot adó fát,
-
sok díszváltozata van (pl. ‘Flamingo’, ‘Variegatum’, ‘Elegans’ – tarka vagy rózsaszínű levélkezdetű fajták),
-
jól bírja a városi környezetet.
Hátrányok / problémák:
-
inváziós, őshonos élőhelyeken kiszorítja a természetes fafajokat;
-
fás részei törékenyek, viharkárra hajlamos;
-
rövidéletű, gyakran 30–50 év után erősen leromlik;
-
allergén pollent is adhat.
-
Természetvédelmi szempontból nem javasolt új zöld juhar állományokat létesíteni természetközeli élőhelyen.
