Acer opalus - opál juhar, olasz juhar

 Alaktani jellemzés

• Család: Sapindaceae

• Életforma: lombhullató, közepes–nagy fa, ritkábban nagyobb bokor.

• Magasság: általában 15–20 m (jó termőhelyen ennél magasabb is lehet), törzse akár 1 m átmérőt is elérhet. 

• Korona: szélesen kerekded–tojásdad, viszonylag sűrű, jó árnyékot adó lombbal. 

Kéreg, hajtások

• Kéreg fiatalon szürkés, idősebb korban szürkés–rózsásbarna, nagyobb négyzetes táblákban repedezik, helyenként hámlik. 

• Fiatal hajtások zöldes–vörhenyesbarnák, többnyire kopaszok vagy gyengén szőrösek. 

Levél

• Tenyeresen karéjos, többnyire 5, ritkábban 3–7 karéjú. 

• Méret: kb. 7–12(–13) cm hosszú, 8–16 cm széles, széles, pentagonális körvonalú lemez. 

• A karéjok sekélyek, szélesen háromszögűek, csúcsa többnyire tompa vagy enyhén kihegyezett, széle ép vagy csak gyengén fogacskás – „puhább”, lekerekítettebb, mint a korai juharé. 

• Felső felszín: fényes közép–sötétzöld, fonáka világosabb, a főerek mentén lehet kissé szőrös. 

• Őszi lombszín: sárga, sárgásbarna, gyakran narancsos vagy rózsás árnyalatokkal. 

Virág, termés

• Virágzás: kora tavasszal, gyakran a lombfakadás előtt;

• Virágok kicsik, sárgászöldek, gazdag számban, lecsüngő vagy bókoló bogernyőkben; a fa virágzáskor kifejezetten díszes. 

• Termés:

  • páros lependék (ikerlependék – samara),

  • egyes mag kb. 1 cm-es, a szárnyak 3–5 cm hosszúak, szélesen széttáruló „V”-t alkotnak. 

Növényföldrajz, élőhely

• Őshonos elterjedés:

  • Dél- és Nyugat-Európa domb- és hegyvidékei (Észak-Spanyolország, Franciaország déli része, Svájc, Észak-Olaszország, Balkán egy része),

  • Északnyugat-Afrika: elszórtan Algériában. 

• Általános elterjedése szubmediterrán–mediterrán hegy- és dombvidéki jellegű. 

• Magassági öv: tengerszintről kb. 2100 m-ig. 

• Élőhely:

  • mészkedvelő, főként mészkő- és dolomithegyek erdeiben,

  • száraz sziklalejtők, cseres–molyhos-tölgyesek, vegyes lombos erdők, ritkábban kisebb, tiszta állományok. 

Altaxonok, „opalus-komplex”

Az Acer opalus-komplex több, egymáshoz közeli mediterrán juharfajt/alfajt foglal magába. Gyakrabban említettek: 

• subsp. opalus – fő elterjedés Nyugat–Közép-Európa (ÉNy-Spanyolország, D–Franciaország, Alpok pereme, Észak-Olaszország).

• subsp. obtusatum (Balkán juhar) – főleg Közép–Észak-Olaszország, Dél-Olaszország, Nyugat-Balkán, részben Algéria; leveleinek csúcsa tompább, fonáka tartósabban szőrös.

• Acer granatense – sok szerző korábban A. opalus subsp. granatense-ként kezelte (Granada-juhar, spanyol juhar), ma inkább önálló fajnak veszik; Délkelet-Spanyolország, Mallorca, Rif-hegység. 

Etimológia

• Acer – latin szó, jelentése „éles, hegyes”; valószínűleg a juhar kemény, „élesre” faragható fájára vagy a levélkaréjok csúcsos formájára utal. 

• opalus / opalus – feltehetően az ókori latin opulus / opalus szóból, illetve Pliniusnál az opál (drágakő) nevéhez kapcsolódva: „opál-szerű, opálos, tejszerű–gyöngyszürke” árnyalatú. Más forrás a opulus („éretlen”) jelentéséből eredezteti – mindkettő előfordul a szakirodalomban.

• Magyarul leggyakrabban „olasz juhar”, „itáliai juhar” néven emlegetik.

Védettség, természetvédelmi helyzet

• IUCN-világlista: Least Concern (LC – nem veszélyeztetett). 

• Széles, bár mozaikos elterjedésű faj; lokálisan visszaszorulhat erdőgazdálkodás, legeltetés, élőhely-fragmentáció miatt, de globálisan jelenleg nem tekintik veszélyeztetettnek.

• A komplex más tagjai (pl. subsp. granatense / Acer granatense) viszont regionálisan veszélyeztetettek, kis, szétszabdalt hegyvidéki állományokkal.