Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Acer rubrum - vörös juhar

Általános jellemzés

  • Család: Sapindaceae

  • Életforma: lombhullató, közepes–nagy fa

  • Magasság: általában 15–25(–30) m, erdőben karcsúbb, szabad állásban alacsonyabb, de vaskosabb törzsű, széles koronájú.

  • Korona: fiatalon inkább kúpos–vázás, idősebb korban ovális–kerekded, sokszor vázásodó, laza, de bő lombú.

Kéreg, hajtások

  • Fiatalon a kéreg világosszürke, sima,

  • idővel sötétebbé válik, hosszirányban felrepedezik, kis, hosszú táblákra törik.

  • Hajtások, rügyek, levélnyelek gyakran vöröses árnyalatúak, ami már nyáron is megfigyelhető.

Levél

  • Átellenes, tenyeresen karéjos, de kevésbé mélyen szeldelt, mint a ezüst juharnál (A. saccharinum).

  • Többnyire 3–5 karéjú, a karéjok szélei finoman fűrészesek, a levélalap kissé kerek–széles ék alakú.

  • Méret: nagyjából 5–10 cm hosszú és széles.

  • Felső oldal: világos-középzöld, fonák: fehéres, gyakran kissé hamvas vagy enyhén szőrös.

  • Levélnyél: többnyire vörös, akár 10 cm hosszú.

  • Ősszel a lomb mély skarlátvöröstől a narancsos vörösön át a sárgáig sokféle árnyalatot felvehet – a faj egyik fő díszértéke.

Virág és termés

  • A vörös juhar az egyik legkorábban virágzó lombos fa:

    • késő télen – kora tavasszal (január–április, földrajzi helyzettől függően), még lombfakadás előtt hozza virágait.

  • Virágai vörösek vagy vöröses-rózsaszínek, kis csomókban a hajtásvégeken – közelről kifejezetten dekoratív.

  • A faj poligam-dioikus: vannak inkább hím, inkább női és kevert egyedek is.

  • Termés:

    • apró ikerlependék (samara),

    • a szárnyak kb. 1,5–2,5 cm hosszúak, általában tompaszögben állnak egymáshoz képest.

Élettartam, ökológiai jellemzők röviden

  • Átlagos élettartama kb. 80–100(–150) év.

  • Kiválóan alkalmazkodó, szélsőségesen tág talaj- és vízviszony-tűrés:

    • savanyú láp- és mocsártalajoktól a száraz dombhátakig mindenhol előfordulhat.

  • Díszfaként gyors növekedésű, „soft maple” faanyaga ipari szempontból közepes minőségű, de bútor- és furnérgyártásra alkalmas.

Növényföldrajz (elterjedés, élőhely)

  • Őshonos:

    • gyakorlatilag Kelet- és Közép-Észak-Amerika nagy részén:

      • északon Dél-Manitobától, Ontariótól, Québectől és Új-Fundlandtól,

      • délen Floridáig,

      • nyugaton Kelet-Texasig, Oklahomáig,

      • középen a teljes keleti–középső USA.

  • Az egyik legelterjedtebb és leggyakoribb őshonos fafaj az USA keleti részén; a Forest Service szerint az egész régió legbőségesebb őshonos fája.

Élőhely

  • Előfordul:

    • mocsarakban, lápokban, ártéri erdőkben,

    • üde, mély, tápdús talajokon,

    • száraz dombhátakon, sziklás lejtőkön is – kevés fa bír ki ilyen széles skálát.

  • Leginkább a mérsékelten üde, savanyú talajú, közepesen nedves állományokban érzi magát optimálisan, de bámulatosan rugalmas.

  • Sok helyen subklimax, pionír faj: gyorsan benépesíti a bolygatott területeket, fiatal erdőkben akár túlsúlyba is kerülhet.

Védettség, természetvédelmi helyzet

  • IUCN-besorolás: Least Concern (LC – nem veszélyeztetett).

  • Az őshonos erdőkben inkább gyakori, sőt sok helyen túlszaporodó faj, nem természetvédelmi problémaként, inkább erdőgazdálkodási szempontból „túl sikeres” fajként jelenik meg.

Etimológia

  • Acer – klasszikus latin név a juharokra; az acer jelentése „éles, hegyes”, utalva a juharfa keménységére, jól faraghatóságára vagy a levélkaréjok hegyes csúcsára.

  • rubrum – latinul „vörös, piros”; a faj neve egyértelműen arra utal, hogy a növény virágai, hajtásai, levélnyelei, termése és őszi lombszíne is különböző mértékben vörös árnyalatú.

rubrum2.jpg

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek