Morfológia
Az Allium oleraceum (érdes hagyma,mezei fokhagyma) hagymás, évelő növény, amely rendszerint 30–80 cm magas. Föld alatti hagymája tojásdad, külső burka szürkésbarna vagy barnás. A szár felálló, hengeres és a felső részén virágzatban végződik.
Levelei keskenyek, félhengeresek vagy laposan vályúsak, szürkészöld színűek. Az egész növény jellegzetes fokhagymaillatot áraszt. Virágzata laza, félgömb alakú ernyő. A virágok zöldesfehérek, rózsaszínesek vagy bíboros árnyalatúak lehetnek, de a virágzatban gyakran sok apró sarjhagyma (bulbilla) fejlődik, amelyek fontos szerepet játszanak a szaporodásban. Virágzása többnyire június és augusztus között történik.
Növényföldrajz
A faj Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Elterjedése a Brit-szigetektől egészen a Kaukázus vidékéig húzódik. Magyarországon széles körben előfordul, különösen száraz gyepekben, erdőszegélyeken, löszlejtőkön, cserjésekben és útszéleken.
Ökológiai igények
Az Allium oleraceum fénykedvelő növény, amely a meleg, száraz termőhelyeket részesíti előnyben. Jól fejlődik meszes, köves vagy löszös talajokon, és kiválóan tűri a nyári szárazságot. Gyakran fordul elő természetes gyepekben és ritkás erdőkben. Fagytűrése kiváló, hagymája a talajban biztonságosan áttelel.
Felhasználás
A növény minden része ehető. A levelek, a hagymák és a virágzati sarjhagymák fokhagymás ízűek, ezért salátákhoz, levesekhez, fűszernövényként vagy vadnövényként gyűjthetők. A népi táplálkozásban korábban helyenként a fokhagyma pótlására is használták.
A faj természetvédelmi és ökológiai szempontból is értékes, mivel virágai számos beporzó rovart vonzanak.
Gyógyhatás
Az Allium oleraceum a fokhagymához (Allium sativum) hasonló kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, bár kisebb mennyiségben. A népi gyógyászatban emésztésjavítóként, étvágyfokozóként és enyhe fertőtlenítő hatású növényként tartották számon.
Hagyományosan megfázás, emésztési panaszok és általános erősítő kúrák során is alkalmazták. Antioxidáns és antimikrobiális hatása valószínűsíthető, de gyógyászati jelentősége jóval kisebb, mint a termesztett fokhagymáé.
Etimológia
Az Allium a hagymák ókori latin neve. Az eredet valószínűleg a fokhagyma erős szagára utaló ősi mediterrán szóból származik. Az oleraceum latin jelentése „konyhakerti”, „zöldségként használt”, ami arra utal, hogy a növényt már régóta fogyasztható növényként tartották számon.
A magyar mezei fokhagyma elnevezés a faj jellegzetes fokhagymaillatára és természetes, vadon élő előfordulására utal.
