Morfológia
Az Amelanchier lamarckii (Lamarck-féle fanyarka) lombhullató, nagyobb cserje vagy kisebb fa, rendszerint 4–8 méter magas. Habitusa lazán tölcséres vagy többtörzsű, finom ágrendszerrel. Kérge szürkésbarna, simább, idősebb korban enyhén repedezett.
Levelei tojásdadok vagy elliptikusak, finoman fogazott szélűek. Fiatal kihajtáskor bronzos vagy vöröses árnyalatúak, később középzölddé válnak. A fiatal levelek enyhén molyhosak lehetnek. Ősszel rendkívül dekoratív narancsvörös, skarlát vagy bíbor lombszínt kapnak.
Virágai tavasszal, lombfakadáskor vagy közvetlenül előtte nyílnak. A keskeny szirmú, csillagszerű fehér virágok laza fürtökben állnak. Termése apró, gömbös áltermés, amely éréskor pirosból sötétlilára vagy feketéskékre változik, és ehető.
Növényföldrajz
Az Amelanchier lamarckii észak-amerikai eredetű taxon, amely Európában régóta termesztett és sok helyen meghonosodott. Parkokban, kertekben és természetközeli élőhelyeken is előfordulhat.
Ökológiai igények
Az Amelanchier lamarckii napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik jól. A humuszban gazdag, jó vízáteresztő, mérsékelten üde talajokat kedveli, de viszonylag alkalmazkodóképes. A savanyúbb közeget jól viseli. Fagytűrése kiváló, városi környezetben is megbízhatóan használható. A szárazságot mérsékelten tűri.
Etimológia
Az Amelanchier provanszál eredetű név, amely egy európai fanyarkafaj elnevezéséből származik. A lamarckii fajnév Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós emlékét őrzi.
