Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Aucuba japonica ‘Longifolia’ - keskenylevelű babérsom

japonica longifolia.pngMorfológia
Az Aucuba japonica ‘Longifolia’ örökzöld, közepes termetű díszcserje, amely általában 1,5–3 méter magasra nő. Habitusa felálló, sűrűn elágazó, idősebb korban kissé szélesen bokrosodó. Hajtásai zöldek, simák. A fajta legfőbb sajátossága a levélalak: levelei hosszabbak, keskenyebbek, lándzsásabbak, mint az alapfajé, gyakran elegáns, megnyúlt formájúak. Színük többnyire egységes, sötétzöld, fényes, bőrszerű. A levélszél finoman fogazott lehet.

Virágai aprók, tavasszal nyílnak, többnyire lilásbarnás árnyalatúak, díszértékük csekély. Kétlaki növény: a termős egyedeken ősszel élénkpiros, fényes bogyók fejlődhetnek, ha porzós példány is van a közelben.

Ökológiai igények
A ‘Longifolia’ félárnyékos vagy árnyékos fekvésben fejlődik a legszebben, jól tűri a mélyárnyékot is. A közvetlen, erős napsütés – különösen száraz körülmények között – levélperzselést okozhat. A humuszban gazdag, üde, jó vízáteresztő talajokat kedveli, de viszonylag alkalmazkodóképes. A pangó vizet nem viseli el, ugyanakkor a talaj teljes kiszáradását sem kedveli. Fagytűrése mérsékelt–jó, védett fekvésben megbízhatóbb. Városi környezetben is jól használható.

Eltérés az alapfajtól
Az alapfaj (Aucuba japonica) levelei általában szélesebbek, tojásdadabbak, míg a ‘Longifolia’ legfőbb bélyege a keskeny, megnyúlt levélforma. Emellett az alapfajból sok tarka levelű változat ismert, míg a ‘Longifolia’ rendszerint egyszínű, sötétzöld lombú, így megjelenése visszafogottabb, elegánsabb. Habitusa gyakran kissé lazább, finomabb hatású.

Felhasználás
Elsősorban árnyéktűrő díszcserjeként ültetik. Kiváló választás árnyékos kertrészekbe, épületek északi oldalára, fák alá vagy zárt udvarokba. Alkalmas cserjecsoportokba, sövénynek vagy háttérnövénynek. Fényes, örökzöld lombja miatt egész évben díszít, különösen olyan helyeken, ahol kevés más dísznövény marad meg.

Toxicitás

Az Aucuba japonica ‘Longifolia’ enyhén mérgező díszcserje, amelynek főként a piros bogyói, kisebb mértékben levelei és hajtásai tartalmaznak irritáló anyagokat; lenyelésük esetén általában enyhe–közepes gyomor-bélrendszeri tünetek, például hányinger, hányás és hasmenés jelentkezhet, ezért bár nem számít erősen mérgezőnek, fogyasztása nem ajánlott, különösen gyermekek és háziállatok esetében.

Etimológia
Az Aucuba név japán eredetű növénynévből származik. A japonica jelentése „japán”, a faj származására utal. A ‘Longifolia’ latin eredetű fajtanév, jelentése „hosszú levelű”, ami a fajta jellegzetes, megnyúlt levélformájára utal.

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek