Berberis thunbergii 'Atropurpurea' - piros lombú Thunberg-borbolya

Általános leírás

• Alapfaj: Berberis thunbergii – Thunberg-borbolya (japán borbolya)

• Típus: lombhullató, erősen tüskés díszcserje

• Méret: általában 1–1,5(–2) m magas, hasonlóan széles, sűrű, félgömb alakú bokrot nevel.

• Habitusa: sűrűn elágazó, az ágak enyhén ívesek, az egész bokor „párnaszerű, tömött”.

Lomb, díszérték

Levél

• Kicsi, fordított tojásdad / spatulás levelek, mint az alapfajnál.

• A fő díszérték a szín:

  • tavasszal és nyáron: vöröses–bordó, bíborvörös lomb,

  • erős napfényen intenzívebb, mélyebb szín, félárnyékban kissé zöldes aláfestésű lehet.

• Ősszel a lomb általában fényes tűzpiros, narancsvörös–skarlátos, nagyon látványos.

Virág és termés

• Virágai kicsik, sárgák, kívül gyakran pirosas árnyalattal, április–májusban nyílnak, mint az alapfajon.

• Termése hosszúkás, élénkpiros bogyó, ősszel ér, és gyakran tél elejéig a vesszőkön marad, így a lombhullás után is díszít.

A piros lomb + őszi termés együtt nagyon erős díszhatást ad, ezért az egyik legelterjedtebb borbolya-fajta.

Igények, felhasználás

• Fény:

  • napos helyen adja a legszebb, legsötétebb vörös lombot,

  • félárnyékban is megél, de jobban bezöldülhet.

• Talaj: tág tűrésű – meszes, semleges, gyengén savanyú talajon is jól érzi magát; közepesen száraz termőhelyet is elvisel.

• Télállóság: jó, a magyar klímát gond nélkül bírja.

Felhasználás:

• színes lombú sövénynek,

• előkertek szegélyének,

• üde kontrasztként zöld vagy sárga lombú cserjék mellé,

• városi környezetben is megbízható (szél, szennyezés jól tűrve).

Nagyon tüskés, ezért védősövénynek kiváló, de gyalogút mellé, gyerekek közelébe óvatosan ültetendő.

Etimológia

• ‘Atropurpurea’:

  • latin–újlatin névképzés: atro- = sötét, igen sötét; purpureus = bíborszínű, lilásvörös;

  • jelentése kb. „nagyon sötét bíbor(lombú)”, vagyis a teljes név: Thunberg-borbolya sötét bíbor lombbal.