Morfológia
A Broussonetia papyrifera (papíreperfa) lombhullató, gyors növekedésű kisebb fa vagy nagy cserje, rendszerint 10–15 méter magas. Koronája szélesen szétterülő, gyakran többtörzsű. Kérge szürkésbarna, simább, idővel repedezhet; hajtásai erőteljesek, gyakran szőrösek.
Levelei váltakozó állásúak, erősen változékony alakúak: lehetnek épek, de gyakran 3–5 karéjúak, nagyok (10–25 cm), érdes tapintásúak. A levélfonák világosabb, gyakran molyhos. A növény többnyire kétlaki: a porzós virágok hosszú, lelógó barkaszerű virágzatban, a termős virágok gömbös fejecskékben jelennek meg. Termése gömbölyded, narancsvörös, húsos, több apró résztermés összenövéséből áll.
Növényföldrajz
A faj Kelet-Ázsiában őshonos, elsősorban Kínában, Japánban és Koreában. Ősidők óta termesztik, ezért sok területen elterjedt és meghonosodott, különösen melegebb mérsékelt és szubtrópusi régiókban.
Ökológiai igények
A Broussonetia papyrifera fényigényes, gyors növekedésű pionír faj. Jól alkalmazkodik különböző talajokhoz, beleértve a gyengébb, szárazabb, köves talajokat is. A szárazságot viszonylag jól tűri, a pangó vizet nem kedveli. Melegkedvelő, de mérsékelt fagytűréssel rendelkezik; hidegebb területeken visszafagyhat. Erősen sarjad és könnyen terjed.
Felhasználás
Legismertebb felhasználása a papírkészítés, különösen Kelet-Ázsiában, ahol kérgének rostjából hagyományos papírt állítanak elő. Emellett rostnövényként, kötél és textilszerű anyagok készítésére is használják. Díszfaként is ültetik különleges levelei miatt. Egyes helyeken takarmánynövényként vagy talajmegkötésre is alkalmazzák, de invazívvá válhat.
Etimológia
A Broussonetia nemzetségnév Pierre Marie Auguste Broussonet francia botanikus nevét őrzi. A papyrifera latin szó, jelentése „papírt hordozó” vagy „papírkészítésre alkalmas”, utalva a növény kérgének hagyományos felhasználására.
Curtis, W., Botanical Magazine (1787-1948), vol. 50 (1823), t. 2358
