EN: lesser calamint ‘Triumphator’
DE: Kleinblütige Bergminze ‘Triumphator’
ES: calamento menor ‘Triumphator’
Morfológia
A Calamintha nepeta ‘Triumphator’ — újabb rendszertani felfogásban gyakran Clinopodium nepeta ‘Triumphator’ — alacsony-középmagas, bokros növekedésű, aromás évelő. Ajakosvirágú növény, a mentafélék családjába tartozik.
Általában 35–60 cm magasra nő. Habitusa finoman elágazó, laza, de rendezett bokrot alkot. Szárai vékonyak, négyszögletesek, felállók vagy kissé szétterülők. Az egész növény könnyed, fátyolos hatású.
Levelei kicsik, tojásdadok vagy elliptikusak, átellenes állásúak, finoman fogazott szélűek. Színük középzöld vagy szürkészöld. Dörzsölésre erősen aromásak, mentás, kakukkfüves, oregánós jellegű illattal.
Virágai aprók, kétajkúak, halványlilák, kékeslilák vagy lilásfehérek. A virágok nagy tömegben, lazán elágazó virágzati szárakon nyílnak, ezért a növény virágzáskor finom, páraszerű színfelhőt képez. Virágzása hosszú: nyár közepétől őszig tarthat, gyakran egészen a fagyokig díszít.
Eltérés az alapfajtól
Az alapfaj, a Calamintha nepeta, változékony, természetes állományokban gyakran lazább, magról is terjedő, kevésbé egységes megjelenésű növény. A ‘Triumphator’ kertészeti szelekció, amelyet elsősorban díszkerti értékei miatt használnak.
Főbb eltérései:
-
kompaktabb, rendezettebb habitusú;
-
virágzása különösen bőséges és hosszan tartó;
-
virágszíne egységesebb, általában világos liláskék;
-
kevésbé hajlamos zavaró önvetésre;
-
ágyásban jobban tartja formáját;
-
díszértéke nagyobb, mint a vad típusé.
A ‘Triumphator’ egyik fontos kertészeti értéke, hogy hosszú időn át ad könnyed, természetes hatású virágfelhőt, miközben nem uralkodik el az ágyásban.
Növényföldrajz
Maga a faj, a Calamintha nepeta, dél- és közép-európai, mediterrán–nyugat-ázsiai jellegű növény. Természetes előfordulása főként melegebb, szárazabb, napos élőhelyekhez kötődik.
Elterjedése jellemző:
-
Dél-Európában,
-
Közép-Európa melegebb vidékein,
-
a Mediterráneumban,
-
Észak-Afrikában,
-
Kis-Ázsiában,
-
Nyugat-Ázsia egyes részein.
A ‘Triumphator’ maga kertészeti fajta, természetes elterjedési területe nincs. Növényföldrajzi szempontból az alapfaj mediterrán–európai eredetéhez kapcsolható.
Ökológiai igények
Fényigényes, melegkedvelő évelő. Teljes napon virágzik a leggazdagabban, de enyhe félárnyékot is elvisel. Árnyékos helyen megnyúlik, ritkábban virágzik, és kevésbé lesz tömött.
Talajban nem igényes, de legjobban jó vízáteresztő, mérsékelten száraz vagy közepesen üde talajon fejlődik. A túl nedves, pangó vizes, kötött talajt nem kedveli.
Kedveli:
-
a napos, meleg fekvést,
-
a jó vízáteresztő talajt,
-
a meszes vagy semleges kémhatást,
-
a közepesen tápanyagdús talajt,
-
a szárazabb, levegős termőhelyeket.
Szárazságtűrése jó, különösen begyökeresedés után. Hosszan tartó nyári aszályban némi öntözéssel szebb és folyamatosabb marad a virágzása. Télállósága jó, de a téli pangó vizet rosszul viseli.
Az elnyílt hajtások visszavágása tömörebb növekedést és újabb virágzást serkenthet.
Felhasználás
A Calamintha nepeta ‘Triumphator’ kiváló természetes hatású évelőágyi növény. Finom virágfelhője miatt nagyon jó összekötő növény erőteljesebb formájú évelők között.
Felhasználható:
-
napos évelőágyakban,
-
szegélynövényként,
-
prérikertben,
-
mediterrán hangulatú kertekben,
-
szárazságtűrő ágyásokban,
-
rózsák és cserjék előterében,
-
díszfüvek között,
-
sziklakerti jellegű ültetésekben,
-
méh- és lepkebarát kertekben.
Jól társítható kasvirággal, zsályával, levendulával, macskamentával, cickafarkkal, díszfüvekkel, varjúhájjal, iringóval, perovszkiával és rózsákkal.
Virágai sok beporzó rovart vonzanak, különösen méheket, poszméheket és lepkéket. Aromás lombja miatt vadkár szempontjából is viszonylag ellenállóbb lehet.
Etimológia
A Calamintha név görög–latin eredetű régi növénynév. A „menta” jelentésű mintha elem a növény mentaszerű illatára és rokonságára utal.
A nepeta latin eredetű növénynév, amelyet macskamentaszerű, aromás ajakosvirágú növényekre használtak. Ugyanez az eredet jelenik meg a Nepeta nemzetségnévben is.
A Triumphator latin eredetű szó, jelentése „győztes”, „diadalmas”. Fajtanévként valószínűleg a növény erőteljes, megbízható kerti teljesítményére és bőséges virágzására utal.
