Gyakran Callicarpa japonica f. leucocarpa – a fehér bogyójú változat.
Általános jellemzés
-
Család: Lamiaceae (régebbi rendszerekben Verbenaceae)
-
Életforma: lombhullató díszcserje
-
Méret: általában 1–2(–3) m magas és hasonlóan széles, sűrű, kissé szétterülő bokrot nevel.
-
Növekedés: közepes erősségű, fiatalon gyorsabban, idővel mérsékelten.
Hajtás, lomb
-
Hajtások fiatalon zöldes–barnák, enyhén szögletesek, finoman szőrösek.
-
Levelek átellenesek,
-
alakjuk tojásdad–lándzsás, 5–10 cm hosszú,
-
szélük aprón fűrészes,
-
felül középzöld, alul kissé szürkészöld, enyhén molyhos.
-
Virág és termés
Virág
-
Virágzás: nyár elején–közepén (általában június–július).
-
Kis rózsás-lilás vagy halványlila virágok ülnek csoportosan a levélhónaljban, rövid bogernyőkben.
-
A virágzás önmagában visszafogott, nem ez a fő díszérték.
Termés – fő díszérték
Az alapfaj (C. japonica) termése élénk ibolya–lila bogyó, a ‘Leucocarpa’ ettől tér el:
-
Termés: kicsi, kb. 3–4 mm-es, gömbölyű csonthéjas bogyócska,
-
szorosan „gyöngysor-szerűen” ülnek a rövid oldalágakon, a levélhónaljakban,
-
szín: tejszerűen fehér–elefántcsont, néha enyhén sárgásfehér,
-
ősszel, lombhullás idején a csupaszodó vesszőkön fehér bogyógirlandok díszlenek – „szokásos” lilás szépbogyókhoz képest sokkal finomabb, elegánsabb hatás.
A termések enyhén mérgezők / nem étkezési céllal használatosak, díszértékük miatt ültetik.
Növényföldrajz, élőhely (alapfaj)
-
Az alapfaj, Callicarpa japonica, Japán, Korea, Kína egyes részein őshonos, erdőszegélyek, cserjések, hegy- és dombvidéki lombos erdők kísérő cserjéje.
-
A ‘Leucocarpa’ ennek kertészeti szelekciója / fehér termésű formája, nem vadon előforduló, önálló faj.
Kertben
-
Fény: nap–félárnyék; teljes napon terem a legtöbb bogyót és színeződik szépen.
-
Talaj:
-
jó vízáteresztő, közepesen kötött,
-
inkább enyhén savanyú–semleges közeget kedvel,
-
a tartós pangó vizet nem szereti.
-
Erősebb termésképzéshez előnyös, ha több szépbogyó van a kertben (akár más Callicarpa faj vagy fajta is), mert a keresztezett beporzás javítja a bogyózást.
Etimológia
-
Callicarpa – görög eredetű név:
-
kallos = szépség,
-
karpos = gyümölcs, termés;
-
jelentése kb. „szépséges termés”, nagyon találó a dús bogyódíszre.
-
-
japonica – „japán, Japánból származó”, az alapfaj fő elterjedési területére utal.
-
leucocarpa / ‘Leucocarpa’ –
-
leukos = fehér,
-
karpos = termés;
-
szó szerint „fehér termésű”, vagyis a név leírja a fajta legfontosabb jellegét.
-
