Calycanthus floridus var. glaucus - illatos fűszercserje

Rövid általános jellemzés

• Család: Calycanthaceae

• Alapfaj: Calycanthus floridus – keleti fűszercserje/ Carolina allspice, É-Amerika keleti, illatos, piros virágú díszcserje.

• Életforma: lombhullató cserje, általában 2–3(–4) m magas, hasonlóan széles, bokrosan elágazó, kissé terpeszkedő habitussal.

Lomb, virág, illat (megegyezik az alapfajjal)

• Levelek:

  • átellenes állású, tojásdad–elliptikus, 5–15 cm,

  • felül sötétzöld, alul világosabb, ép szélű, illatos (összedörzsölve fűszeres, „allspice–cinnamon” jellegű).

• Virágok:

  • magányosan a vesszők oldalán,

  • sötét vörösesbarna–bordó, sok keskeny lepellevéllel,

  • erősen édes–gyümölcsös–fűszeres illatú (ananász, eper, banán jellegű leírásokkal),

  • fő virágzás: késő tavasz–kora nyár (május–június).

Miben különbözik a var. glaucus az alapváltozattól?

A két klasszikus változatot főleg szőrözöttség alapján különítik el:

• var. floridus

  • sűrűn molyhos (pubescent) fiatal hajtások,

  • molyhos levélnyél, levélfonák.

• var. glaucus (= C. fertilis, régebbi neve var. laevigatus):

  • kopasz vagy csak gyéren szőrös (glabrous / gyengén pubescent) fiatal hajtások,

  • többnyire sima levélnyél és csak gyéren szőrös vagy szinte csupasz levélfonák,

  • innen a „laevigatus” (sima) és a „glaucus” (deres/szürkézöld, sima felszínű) nevek.

Megjelenésben a var. glaucus gyakran kissé fényesebb, „tisztább” zöld lombú, simább felületű. Díszkertben a legtöbb kertészeti leírás már alig különíti el, mert sok a kevert, átmeneti egyed, a két forma sokat kereszteződött.

Növényföldrajz, élőhely

Alapfaj (C. floridus)

• Őshonos az USA keleti részén: New Yorktól és Missouritól délre a Carolinákon és az Appalache-vidéken át egészen Floridáig és Louisianáig.

• Természetes élőhelye: üde, humuszos talajú erdőszegélyek, patakvölgyek, cserjések, félárnyéki – de fényben gazdagon virágzik.

var. glaucus areálja

• Kew (POWO) szerint a var. glaucus őshonos Pennsylvania–Délkelet USA között.

• Részletezve: Alabama, Georgia, Kentucky, Észak- és Dél-Karolina, Virginia, Nyugat-Virginia, Pennsylvania – tehát inkább az északi, hegyvidéki és középső részeken gyakoribb, míg a var. floridus inkább délebbre, a klasszikus délkeleti államokban (AL, FL, GA, MS, NC, SC, TN, VA) jellemző.

Északabbra (pl. Massachusetts, Connecticut) már főleg ültetett/meghonosodott állományokban találják.

Rendszertani megjegyzés

• A modern florisztikai munkák (pl. Weakley, 2017) szerint a két hagyományos változat (var. floridus, var. glaucus) közötti különbség sok helyen elmosódott, a szőrözöttség nagyon változó, és az areálok erősen átfednek.

• Több szerző ezért a változati szintet taxonómiailag „gyenge, hagyományos” fogásnak tartja, és a fajt gyakran változatok nélkül, egységes C. floridus-ként kezeli.

Kertészeti szempontból tehát ugyanazt a növényt kapjuk: illatos, vörös virágú, közepes termetű díszcserjét – a var. glaucus név főleg a botanikai háttérben, herbáriumi elkülönítésben jelenik meg.

Etimológia

• Calycanthus – görög: kalyx = csésze, kehely + anthos = virág →
  „kehelyvirág”, utalva a virág vastag csésze-/sziromszerű lepelleveleire.

• floridus – latin, jelentése „virágos, bőven virágzó, díszes”, a faj gazdag virágzására utal.

• var. glaucus – latin glaucus = „kékeszöld, hamvas, deres, szürkészöld”;

  • utalhat a levélfonák, illetve a sima, kissé deres hatású hajtások megjelenésére, vagyis a kopaszabb, „fényesebb” vegetatív részekre.