Cerasus serrulata 'Shirofugen' - japán díszcsresznye

=Prunus serrulata ‘Shirofugen’ – japán díszcseresznye fajta

Rendszertani helyzet

• Család: Rosaceae – rózsafélék

• Nemzetség: Cerasus (gyakorlati kertészetben Prunus)

• Alapfaj: Cerasus/Prunus serrulata – japán díszcseresznye

• Növényforma: közepes termetű lombhullató díszfa, erősen telt virágú fajta

Alak, méret, habitus

• Magasság: kb. 6–10 m, ritkán magasabb

• Korona:

  • fiatalon inkább kerekded–tojásdad,

  • később szélesen szétterülő, lapított, kicsit „ernyős”,

  • erős, vízszintesen szétálló vázágakkal; idősebb korban nagyon karakteres, „parkfa” jellegű.

• Általában oltott fa (vadcseresznyére vagy más Prunus alanyra).

Kéreg, hajtás

• Kéreg szürkésbarna, rajta vízszintes paraszemölcsök (mint a többi cseresznyén), idővel enyhén repedezett.

• Vesszők vörhenyes–barnák, simák, viszonylag merevek.

Lomb

• Levél:

  • elliptikus–tojásdad, 8–12 cm hosszú,

  • szélük finoman, de határozottan fűrészes (innen a serrulata fajnév),

  • csúcsuk kihegyezett.

• Kihajtáskor a lomb gyakran bronzos–vöröses, később fényes középzöld.

• Ősszel szépen színeződik: sárga–narancs–vörös árnyalatok, jó évben kifejezetten díszes.

Virág – a fajta fő dísze

• Virágzás ideje: a japán díszcseresznyék között későn virágzó fajta.

  • Sok helyen a legkésőbb nyíló díszcseresznyék egyike, gyakran akkor is tele van virággal, amikor más fajták már elvirágoztak.

• Virágok:

  • nagyon nagyok, 4–5 cm átmérőjűek,

  • telt, sokszirmú („pompon” hatású),

  • eleinte hófehérek vagy enyhén rózsásfehérek,

  • pár nap alatt fokozatosan erősen rózsaszínre–rózsáspirosra színeződnek.

• A virágok csomókban, csüngő fürtökben ülnek a hosszú kocsányokon, a teljes korona „virágfelhővé” válik.

• Illatuk enyhe vagy alig érezhető – a látvány a fő dísz.

Termés

• Kisebb, sötét, cseresznyeszerű csonthéjas termések képződhetnek, de:

  • a fajta részben steril,

  • a termés kevés, dísz- és étkezési értéke csekély.

• A fajtát elsősorban virágdíszéért, nem gyümölcséért ültetik.

Növényföldrajz, eredet

• Az alapfaj (P. serrulata) Kelet-Ázsiában – elsősorban Japánban, Kínában, Koreában – őshonos/őshonoshoz közeli eredetű.

• A ‘Shirofugen’ egy régi japán kertészeti fajta, már az Edo-kor óta ismert.

• Európában és Észak-Amerikában a 19–20. századtól terjedt el mint park- és utcafa.

Kertészeti igények, felhasználás

Fény, talaj

• Napos helyen virágzik a legbőségesebben.

• Talaj:

  • jó vízáteresztő, közepesen tápanyagban gazdag, nem túl száraz talajt kedvel,

  • a túl kötött, pangó vizes, mélyen agyagos talajokat nem szereti.

Klíma

• Mérsékelt égövi, fagyálló, de a virágbimbók érzékenyek a késő tavaszi fagyokra.

• Városi környezetben is ültethető, de a szélsőséges szárazságot, erős légszennyezést nem szereti.

Felhasználás

• Szoliter fa gyepben, előtérben – hogy a koronája érvényesüljön.

• Utcafaként, fasorban, tágasabb parkokban.

• Látványos tavaszi „sakura”-hangulat nagyobb kertekben.

Etimológia

• Cerasus/Prunus serrulata – a fajnév (serrulata) a finoman fűrészes levélszélre utal.

• ‘Shirofugen’

  • japánul: „Shiro-fugen” (白普賢 vagy 白普賢蔵):

    • shiro = fehér,

    • Fugen = Fugen Bosatsu, a buddhista Samantabhadra bódhiszattva japán neve.

  • Szabadon: kb. „Fehér Fugen (bódhiszattva)”,

  • utalás egyszerre a virág fehér indulószínére és a japán cseresznye-kultusz vallási–kulturális kapcsolataira.