Cercis griffithii - afgán júdásfa

Általános jellemzés

• Család: Fabaceae (pillangósvirágúak), Cercidoideae alcsalád

• Életforma: lombhullató kis fa vagy nagy cserje, többnyire 3–7(–8) m magas, sokszor többtörzsű.

• Korona: szétterülő, laza, gyakran kissé szabálytalan, idős korban szélesen gömbös.

Levél

• Jellegzetesen „júdásfás”:

  • kerekded–szív alakú (cordata),

  • kb. 5–10 cm-es,

  • ép szélű, finoman erezett,

  • kihajtáskor sokszor kissé bronzos, később matt zöld.

Virág

• A nemzetségre jellemzően kora tavasszal, gyakran még lombfakadás előtt nyílik.

• Rózsaszínes–bíboros árnyalatú (világosabb vagy sötétebb rózsaszín), csomókban ülnek:

  • rövid nyélen, párosával–csomókban a vesszőkön és vastagabb ágakon is (enyhén kauliflór jelleg).

• A virág forma szerint pillangós jellegű, de a Cercis külön alcsaládban áll – a virágzat inkább dísz, semmint pillangós „klasszikus hüvelyes”.

Termés

• Lapos, keskeny hüvelytermés, több maggal,

• éretten barnás, sokszor a fán marad az ősz–tél folyamán, így második díszértéket ad.

Növényföldrajz, élőhely

A szakirodalomban Cercis griffithii-t többnyire Nyugat–Közép-Ázsiához kötik:

• nagy valószínűséggel Afganisztán és a környező hegyvidéki térségek (Irán, Pakisztán, esetleg Közép-Ázsia peremhegységei) sziklás, száraz lejtőin, völgyoldalain fordul elő,

• meleg, száraz, hegyvidéki klímát kedvel, laza, köves talajokon.

Kertészetben Európában jóval ritkább, mint a közönséges júdásfa (C. siliquastrum) vagy a kínai fajok (pl. C. chinensis). Nálunk inkább gyűjteményes kertekben lehetne találkozni vele, ha egyáltalán be van szerezve.

Általános igényei a nemzetséggel egyeznek:

• napos, meleg fekvés,

• jó vízáteresztő, inkább meszes vagy semleges talaj,

• fiatalon némi télvégi fagyérzékenység, ezért védettebb hely előnyös.

Etimológia

• Cercis – az ókori görög κέρκις (kerkisz) szóból, ami szövőszék vetélőjét jelentette;

  • a hosszú, lapos hüvelyek emlékeztették erre az eszközre, innen lett a nemzetségnév.

• griffithii – William Griffith (1810–1845) brit botanikusról kapta a nevét, aki Indiában, Burmában, Afganisztán környékén dolgozott, és sok ázsiai taxon névadója; a fajnév jelentése: „Griffith-féle, Griffith után elnevezett”.