Morfológia
A Chamaecyparis lawsoniana ‘Stewartii’ örökzöld, közepes vagy nagyobb termetű díszfenyő, amely rendszerint szabályos, keskeny kúp vagy piramis alakú koronát nevel. Növekedése általában közepesen erőteljes, idősebb korban több méter magasra is megnőhet. Ágrendszere sűrű, a hajtások lapítottak, finoman elágazók, jellegzetesen pikkelylevelesek. A fajta legfőbb díszértéke a lomb színe: a fiatal hajtások és a külső lombozat élénk aranysárga vagy sárgászöld árnyalatú, míg a belső részek gyakran zöldebbek maradnak. Ez a kettősség különösen világossá, ragyogóvá teszi az egész növényt. Tobozai aprók, gömbölydedek, többnyire barnás színűek, de díszértékük a lombhoz képest csekély.
Ökológiai igények
A ‘Stewartii’ napos vagy világos félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben. A jó lombszíneződéshez fontos a megfelelő fény, de a túl erős, perzselő, száraz fekvés kedvezőtlen lehet számára. A friss, üde, humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajt kedveli. A pangó vizet nem viseli el, ugyanakkor a tartós kiszáradás is károsítja, ezért kiegyenlített vízellátású helyen mutat a legszebben. Fagytűrése általában jó, de a téli szárító szelek és a hirtelen erős lehűlések károsíthatják, ezért védettebb fekvés előnyös. Meszes, tömörödött vagy túl száraz talajon fejlődése gyengébb lehet.
Felhasználás
Elsősorban dísznövényként ültetik. Aranyló lombszíne miatt kiváló szoliter, de örökzöld csoportokban, háttérnövényként vagy kontrasztnövényként is nagyon mutatós. Különösen szépen érvényesül sötétzöld lombú fenyők vagy tiszafák mellett. Parkokban, nagyobb előkertekben és reprezentatív beültetésekben gyakran használják, ahol egész évben színt ad a kertnek. Szabályos, kúpos alakja miatt formálisabb kertekben is jól alkalmazható.
Etimológia
A Chamaecyparis név görög eredetű, jelentése nagyjából „alacsony ciprus”, vagyis a ciprusokra emlékeztető, de attól elkülönülő növénycsoportra utal. A lawsoniana fajnév a Lawson család nevéhez kapcsolódik, akik a fajt Európában ismertté tették. A ‘Stewartii’ fajtanév kertészeti név, amely egy kiválasztott, aranyló lombú változatot jelöl, és valószínűleg egy Stewart nevű személyre vagy faiskolai szelekcióra utal.
Megjegyzés
A Chamaecyparis lawsoniana ‘Stewartii’ és a ‘Stardust’ egymáshoz közel álló, aranylombú hamisciprusfajták, de nem teljesen azonos hatásúak. A ‘Stewartii’ általában erőteljesebb növekedésű, szabályosabb kúp alakú, összhatásában testesebb növény, lombja pedig gyakran élénkebb, melegebb aranysárga, főleg a külső hajtásokon. A ‘Stardust’ ezzel szemben többnyire kissé lazább, könnyedebb hatású, színe gyakran sárgászöldebb, kevésbé mély arany, ezért finomabb, kevésbé „ragyogó” összképet ad.
