Általános jellemzés
-
Életforma: örökzöld, alacsony–közepes termetű díszcserje / kis fa
-
Méret:
-
többnyire 1–2(–3) m magas,
-
jóval szélesebb, mint magas – erősen szétterülő, párnaszerű bokor.
-
-
Habitus:
-
lapos, terülő, tamariszkuszra emlékeztető, puha, finoman elágazó hajtásokkal,
-
idősebb korban kissé dombos „párna”, de nem lesz klasszikus fenyőfa-kúp.
-
Lomb, hajtás
-
Hajtások:
-
finoman elágazó, vékony, „fonalas” vagy tollszerű oldalágak,
-
a hajtáscsúcsok gyakran enyhén lecsüngők, puha rajzolatot adnak.
-
-
Levelek (pikkelylevelek):
-
sűrűn, szorosan borítják a hajtást,
-
tapintásra puha, nem szúrós,
-
lombszín az alapváltozatnál szürkészöld–kékeszöld vagy középzöld, fajtavariánstól függően (létezik aranyosabb, ezüstös változat is).
-
Összhatás: szélesen elterülő, puha, csipkés, „tamariszkusz-szerű” örökzöld párna.
Igények és felhasználás
Fény
-
Napos–félárnyékos helyre való.
-
Teljes napon tömörebb, szebb formát nevel; mély árnyékban felkopaszodik, „szétesik”.
Talaj
-
Leginkább:
-
üde, jó vízáteresztő, nem túl meszes, enyhén savanyú vagy semleges talaj,
-
a pangó vizet nem tűri, gyökérrothadás lehet.
-
-
Hosszabb száraz periódust közepesen visel, de fiatalon érdemes öntözni.
Felhasználás
-
Sziklakertbe, előkertbe, támfal tetejére vagy rézsűre, ahol szépen leterül.
-
Sírokra, kisebb kertekbe alacsony örökzöld foltnak.
-
Nagyobb kertekben örökzöld folt, talajtakaró hamisciprus-csoport részeként.
Metszeni alig kell; formáját többnyire szépen tartja. Csak az elöregedett, elszáradt belső ágakat érdemes ritkán eltávolítani.
Etimológia
-
Tamariscifolia = Tamarix (tamariszkusz) + folia (levél)
→ jelentése kb. „tamariszkusz-levelű, tamariszkusz-lombozatú”,
vagyis arra utal, hogy a cserje finom, laza, tamariszkuszra emlékeztető, „bozontos” lombot fejleszt.
