Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Cornus kousa - csillagsom

Általános jellemzés

  • Család: Cornaceae – somfélék

  • Életforma: lombhullató díszfa vagy nagyobb díszcserje

  • Méret: általában 3–6(–8) m magas, hasonlóan széles

  • Korona:

    • fiatalon inkább tölcséres–kúpos,

    • később szélesen szétterülő, gyakran vízszintes ágakkal, messziről nagyon elegáns, „réteges” fa.

Kéreg

  • Idősebb fákon foltos, hámló kéreg,

  • szürkés–barnás alapon világosabb foltok → kicsit „platanos” hatás közelről.

Lomb, virág (fellevelek!), termés

Levél

  • Egyszerű, átellenes állású levelek.

  • Alak: tojásdad–elliptikus, 5–10 cm, kihegyezett csúccsal.

  • Jellegzetes, somokra jellemző íves oldalerek.

  • Szín:

    • nyáron sötét- vagy középzöld,

    • ősszel nagyon szép bíborvörös–bordó–narancs színeket is vehet.

Virág / „virág”

Cornus kousánál a díszérték nagy részét nem a valódi virágok, hanem a nagy fellevelek adják.

  • A valódi virág kicsi, zöldes, gömbös fejecskében ül a hajtásvégen.

  • Ezt veszi körül 4 nagy, sziromszerű fellevél:

    • eleinte zöldesfehér, majd tiszta fehér, néha enyhén rózsás árnyalattal,

    • átmérőjük 6–10 cm is lehet,

    • formájuk csúcsuk felé kissé hegyes, „csillag” vagy kereszt alakú.

  • Virágzás ideje: késő tavasszal–kora nyáron (általában később, mint a Cornus florida).

  • A fa ilyenkor szinte teljesen fehér „csillagokkal borított”, lapos rétegekben – nagyon látványos.

Termés

  • Ősszel fejlődik a jellegzetes piros bogyótermés,

    • valójában gömbös, epres–szamócás külsejű csonthéjas terméscsomó,

    • felülete szemölcsösen rücskös, színe élénkpiros.

  • A termés ehető (édes, kissé lisztes, egzotikus ízű), de inkább ritkán fogyasztják; madarak szívesen megeszik.

Növényföldrajz, élőhely

  • Őshazája:

    • Japán,

    • Korea,

    • Kína keleti részei.

  • Természetes élőhely:

    • hegy- és dombvidéki lomberdők szélei, erdőszegélyek, tisztások,

    • jó vízellátottságú, de nem mocsaras talajokon.

Altaxonok (csak név szinten):

  • Cornus kousa subsp. kousa – inkább Japán–Korea → „japán som”

  • Cornus kousa subsp. chinensis – inkább kínai elterjedés → „kínai som”

 

Kertészeti tulajdonságok

  • Fény: nap–félárnyék;

    • virágzás és őszi lombszín szempontjából napos–világos hely a legjobb.

  • Talaj:

    • üde, jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges talaj,

    • a nagyon meszes, száraz talajon sínylődhet.

  • Klíma:

    • mérsékelten hidegtűrő,

    • védett fekvésben (nem szélsőséges szél, nem városi hősziget perzselő része) érzi magát igazán jól.

Felhasználás:

  • Szinte mindig szoliter fának ültetik gyepbe, előkertbe, terasz mellé,

  • kisebb kertekben is jó, mert nem nő óriásira, viszont négy évszakos dísz:

    • tavasz/nyár: fehér „virágok” (fellevelek),

    • nyár vége/ősz: piros termések,

    • ősz: látványos bordó lomb,

    • tél: foltos kéreg, jellegzetes ágstruktúra.

Etimológia

  • Cornus – latin szó, eredetileg:

    • „somfa, somfa-fanyag”,

    • és „szarv” (cornu) – a somfa fája nagyon kemény, „szarvszerű”, innen a kapcsolódás.

  • kousa – a név valószínűleg a növény japán helyi nevéből torzult a tudományos latinba; a modern japánban a fajt gyakran „ヤマボウシ” (yamabōshi) néven ismerik, de a „kousa/kousa-dogwood” név kereskedelmi, átírt forma.

kousa.jpgThe garden. An illustrated weekly journal of horticulture (1872-1927)
The Garden
vol. 43 (1893)

 

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek