Cotoneaster acutifolius - pekingi madárbirs

Rendszertani helye, általános jellemzés

• Család: Rosaceae (rózsafélék)

• Nemzetség: Cotoneaster – madárbirsek

• Faj: Cotoneaster acutifolius Turcz.

• Magyar név: pekingi madárbirs 

Közepes termetű, lombhullató díszcserje, amit főleg sövénynek és parkcserjének ültetnek a mérsékelt égövben. Némely szerző a Cotoneaster lucidus (fénylő madárbirs) fajt a C. acutifolius szinonimájának tartja, mások külön fajként kezelik; gyakorlatban is gyakran összekeverik őket. 

Morfológiai jellemzés

Habitusa, hajtásai

• Magasság: kb. 2–3 m (kertben), jó körülmények között 3 m fölé is nőhet; nagyobb irodalmak 6–10 feet (≈1,8–3 m) magasságot és hasonló szélességet adnak meg. 

• Alak: sűrűn elágazó, fiatalon inkább felfelé törő, később szélesen szétterülő, lehajló ágrendszerű bokor. (

• Hajtások: vékony, vöröses- vagy barnásvörös vesszők, fiatalon molyhos-szőrösek (pubescent), később inkább kopaszodnak. 

Levelek

• Állás: szórt (váltakozó). 

• Forma: többnyire tojásdad–lándzsás (ovate–ovate-lanceolate) vagy ovális, hegyes csúccsal (innen az acutifolius név).

• Méret: kb. 2,5–6 cm hosszú, szélessége a hossz felének körülbelül felel meg. 

• Felület:

  • felszín: matt, sötétzöld, szórtan szőrös,

  • fonák: világosabb, fiatalon kifejezettebben molyhos. 

  • Őszi lombszín: sárgás–narancsos, gyakran narancsvörös–piros árnyalatokra színeződik, ami fontos díszítőértéke.

  • (A fénylő madárbirs (C. lucidus) levelei ezzel szemben fényesebbek, sötétebbek – ez az egyik terepi különbség.) 

Virágok

• Virágzás ideje: tavasz vége–kora nyár, általában május–június. 

• Virágzat: 3 vagy több kis virág ernyős/corymbás csomókba csoportosulva a rövid oldalhajtásokon. 

• Virág:

  • kicsi (≈ 5 szirom),

  • fehér vagy fehér, enyhe rózsaszín árnyalattal,

  • csésze és kocsány gyakran szőrös. 

• Díszértékük közepes, de sok nektárt adnak, rovarok (méhek, lepkék) szívesen látogatják. (chicagobotanic.org)

Termés

• Termés típusa: almatermés-szerű kis „bogyó” (valójában többmagvú csonthéjas jellegű, 2 maggal). 

• Szín: eleinte vöröses, érésre feketés–kékesfekete lesz. 

• Méret: kb. 6–8 mm átmérőjű. 

• Díszérték: a fekete, gyakran tél elejéig megmaradó termések fontos őszi–téli díszítőelemek, egyben táplálékforrások madaraknak. 

Növényföldrajz, élőhely

• Őshazája:

  • dél-szibériai területek, Mongólia, Kína nagy része, egyes források Észak-Koreát is említik;

  • Kew: „Southern Siberia to China” – azaz Kelet-Ázsia mérsékelt övi régiói. 

• Élőhely az őshazában:

  • lépcsős (sztyepp) területek, száraz erdők, cserjések,

  • hegyoldalak, hegylábak, szakadékok, erdőszegélyek,

  • kb. 1000–3700 m tengerszint feletti magasság között. 

• Másodlagos, betelepített elterjedés:

  • Észak-Amerika (Kanada, USA északi államai) – díszcserjeként telepített, több helyen kivadul,

  • Észak- és Kelet-Európa – gyakori dísz- és út menti sövénynövény, sok helyen kivaduló, „casual alien” faj. 

Ökológiai igények, kerti felhasználás

Termőhelyi igények

• Fény: napos–félárnyékos hely; napos fekvésben jobb virágzás és intenzívebb őszi lombszín. 

• Talaj:

  • jó vízáteresztésű, vályogos, homokos-vályogos,

  • de igen tűrőképes, gyengébb, köves, szegényes talajokon is megél, ha nem pang a víz. 

• Vízigény: közepes; a beállt növény mérsékelt szárazságot is tűr, így városi, klímastresszes környezetben is jól használható. 

• Télállóság: jó télállóság (kb. 4–7 USDA zóna), tehát Magyarországon is biztonsággal teleltethető. 

Díszkerti szerepe

• Felhasználás:

  • nyírott vagy enyhén nyírt sövény,

  • szegélynövény, cserjecsoportban háttérnövény,

  • szoliterként kevésbé feltűnő, de nagyobb felületben, csoportban nagyon erős szerkezeti elem. 

• Előnyei:

  • jól tűri metszést, városi klímát, enyhe szárazságot,

  • madárbarát: terméseit szívesen fogyasztják. 

• Egyes országokban (pl. Kelet-Európa egyes részei) a tömeges ültetés és kivadulás miatt honosodó/betelepedő idegen fajként tartják számon, amely a féltermészetes élőhelyek cserjeszintjében is megjelenhet. 

Etimológia

Nemzetségnév: Cotoneaster

• A Cotoneaster név az ókori latin „cotoneum malum / cotonea” (birs, Cydonia oblonga) szóból származik, amelyet a birsalmafára és gyümölcsére használtak, + az „-aster” utótag („-szerű, -féle”). 

• Jelentése kb.: „birshez hasonló (cserje)”, utalva a levelek/termések hasonlóságára a birshez.

Fajnév: acutifolius

• A latin acutus = hegyes, csúcsos,

• folium = levél, ennek melléknévi alakja a -folius = „-levelű”.

• Az acutifolius tehát szó szerint: „hegyes levelű”, ami a faj jellemzően hegyes levélcsúcsára utal.