Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Cotoneaster acutifolius - pekingi madárbirs

 

Rendszertani helye, általános jellemzés

  • Család: Rosaceae (rózsafélék)

  • Nemzetség: Cotoneaster – madárbirsek

  • Faj: Cotoneaster acutifolius Turcz.

  • Magyar név: pekingi madárbirs 

Közepes termetű, lombhullató díszcserje, amit főleg sövénynek és parkcserjének ültetnek a mérsékelt égövben. Némely szerző a Cotoneaster lucidus (fénylő madárbirs) fajt a C. acutifolius szinonimájának tartja, mások külön fajként kezelik; gyakorlatban is gyakran összekeverik őket. 

Morfológiai jellemzés

Habitusa, hajtásai

  • Magasság: kb. 2–3 m (kertben), jó körülmények között 3 m fölé is nőhet; nagyobb irodalmak 6–10 feet (≈1,8–3 m) magasságot és hasonló szélességet adnak meg. 

  • Alak: sűrűn elágazó, fiatalon inkább felfelé törő, később szélesen szétterülő, lehajló ágrendszerű bokor. (

  • Hajtások: vékony, vöröses- vagy barnásvörös vesszők, fiatalon molyhos-szőrösek (pubescent), később inkább kopaszodnak. 

Levelek

  • Állás: szórt (váltakozó). 

  • Forma: többnyire tojásdad–lándzsás (ovate–ovate-lanceolate) vagy ovális, hegyes csúccsal (innen az acutifolius név).

  • Méret: kb. 2,5–6 cm hosszú, szélessége a hossz felének körülbelül felel meg. 

  • Felület:

    • felszín: matt, sötétzöld, szórtan szőrös,

    • fonák: világosabb, fiatalon kifejezettebben molyhos. 

    • Őszi lombszín: sárgás–narancsos, gyakran narancsvörös–piros árnyalatokra színeződik, ami fontos díszítőértéke.

    • (A fénylő madárbirs (C. lucidus) levelei ezzel szemben fényesebbek, sötétebbek – ez az egyik terepi különbség.) 

Virágok

  • Virágzás ideje: tavasz vége–kora nyár, általában május–június

  • Virágzat: 3 vagy több kis virág ernyős/corymbás csomókba csoportosulva a rövid oldalhajtásokon. 

  • Virág:

    • kicsi (≈ 5 szirom),

    • fehér vagy fehér, enyhe rózsaszín árnyalattal,

    • csésze és kocsány gyakran szőrös. 

  • Díszértékük közepes, de sok nektárt adnak, rovarok (méhek, lepkék) szívesen látogatják. (chicagobotanic.org)

Termés

  • Termés típusa: almatermés-szerű kis „bogyó” (valójában többmagvú csonthéjas jellegű, 2 maggal). 

  • Szín: eleinte vöröses, érésre feketés–kékesfekete lesz. 

  • Méret: kb. 6–8 mm átmérőjű. 

  • Díszérték: a fekete, gyakran tél elejéig megmaradó termések fontos őszi–téli díszítőelemek, egyben táplálékforrások madaraknak. 

Növényföldrajz, élőhely

  • Őshazája:

    • dél-szibériai területek, Mongólia, Kína nagy része, egyes források Észak-Koreát is említik;

    • Kew: „Southern Siberia to China” – azaz Kelet-Ázsia mérsékelt övi régiói. 

  • Élőhely az őshazában:

    • lépcsős (sztyepp) területek, száraz erdők, cserjések,

    • hegyoldalak, hegylábak, szakadékok, erdőszegélyek,

    • kb. 1000–3700 m tengerszint feletti magasság között. 

  • Másodlagos, betelepített elterjedés:

    • Észak-Amerika (Kanada, USA északi államai) – díszcserjeként telepített, több helyen kivadul,

    • Észak- és Kelet-Európa – gyakori dísz- és út menti sövénynövény, sok helyen kivaduló, „casual alien” faj. 

Ökológiai igények, kerti felhasználás

Termőhelyi igények

  • Fény: napos–félárnyékos hely; napos fekvésben jobb virágzás és intenzívebb őszi lombszín. 

  • Talaj:

    • jó vízáteresztésű, vályogos, homokos-vályogos,

    • de igen tűrőképes, gyengébb, köves, szegényes talajokon is megél, ha nem pang a víz. 

  • Vízigény: közepes; a beállt növény mérsékelt szárazságot is tűr, így városi, klímastresszes környezetben is jól használható. 

  • Télállóság: jó télállóság (kb. 4–7 USDA zóna), tehát Magyarországon is biztonsággal teleltethető. 

Díszkerti szerepe

  • Felhasználás:

    • nyírott vagy enyhén nyírt sövény,

    • szegélynövény, cserjecsoportban háttérnövény,

    • szoliterként kevésbé feltűnő, de nagyobb felületben, csoportban nagyon erős szerkezeti elem

  • Előnyei:

    • jól tűri metszést, városi klímát, enyhe szárazságot,

    • madárbarát: terméseit szívesen fogyasztják. 

  • Egyes országokban (pl. Kelet-Európa egyes részei) a tömeges ültetés és kivadulás miatt honosodó/betelepedő idegen fajként tartják számon, amely a féltermészetes élőhelyek cserjeszintjében is megjelenhet. 

Etimológia

Nemzetségnév: Cotoneaster

  • A Cotoneaster név az ókori latin „cotoneum malum / cotonea” (birs, Cydonia oblonga) szóból származik, amelyet a birsalmafára és gyümölcsére használtak, + az „-aster” utótag („-szerű, -féle”). 

  • Jelentése kb.: „birshez hasonló (cserje)”, utalva a levelek/termések hasonlóságára a birshez.

Fajnév: acutifolius

  • A latin acutus = hegyes, csúcsos,

  • folium = levél, ennek melléknévi alakja a -folius = „-levelű”.

  • Az acutifolius tehát szó szerint: „hegyes levelű”, ami a faj jellemzően hegyes levélcsúcsára utal. 

acutifolius.jpg

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek