Cotoneaster franchetii - vaskoslevelű madárbirs

Jellemzés

A Cotoneaster franchetii (Franchet-madárbirs) nagyobb termetű, félörökzöld vagy enyhén lombhullató díszcserje, nagyon dekoratív lombbal és terméssel.

• Méret, habitus: általában 2–3 m magas, hasonló vagy nagyobb szélességű, erősen elágazó, ívesen lehajló ágú bokor. Jó körülmények között akár 3 m fölé is nőhet.

• Hajtások: fiatalon molyhos, szürkés vagy barnás-vöröses vesszők, amelyek idővel kissé fásodva, ívesen lehajlanak.

• Levelek:

  • alakjuk keskeny tojásdad–elliptikus,

  • színük felül sötét- vagy középzöld,

  • fonákjuk sűrűn, filcesen molyhos, szürkés-ezüstös, ami a növénynek jellegzetes kétárnyalatú lombszínt ad,

  • viszonylag kicsik, általában 1,5–3 cm hosszúak.

• Lombviselkedés: enyhe teleken többnyire félörökzöld – a levelek jelentős része fennmarad –, keményebb fagyoknál erősebben hullat.

• Virág:

  • késő tavasszal vagy kora nyáron nyílik,

  • apró, fehéres–rózsaszínes virágok tömöttebb ernyős-fürtös csomókban, a hajtások mentén,

  • jó méhlegelő, bár látványra inkább finom, „felhőszerű” díszt ad, mint feltűnő nagy virágokat.

• Termés:

  • narancsos–vörös, tojásdad vagy kissé hosszúkás bogyók,

  • ősszel nagy mennyiségben jelennek meg,

  • a bogyók a téli hónapokig díszíthetnek, és sok madár számára fontos táplálékforrást jelentenek.

• Díszérték: különösen erős a kettős hatás: nyáron a sötétzöld–ezüstös lomb, ősszel a színes lomb + narancsos–vörös terméstömeg.

Növényföldrajz

A Cotoneaster franchetii eredeti hazája Délnyugat-Kína, főleg Szecsuan és Jünnan hegy- és dombvidékei; egyes források más közeli tartományokat is említenek, sokszor közép- és magaslati régiókból.

• Természetes élőhely:

  • sziklás lejtők, cserjések, erdőszélek,

  • jó vízáteresztésű, gyakran köves, kavicsos talajokon,

  • mérsékelt, hegyvidéki klímán, hideg telekkel és meleg nyarakkal.

• Felhasználás:

  • dísznövényként széles körben betelepítették Európába és más mérsékelt övi területekre,

  • sok helyen közterületeken, utak mentén, rézsűkön, parkokban gyakori,

  • egyes országokban már félvad, invazív jellegű állományai is megjelenhetnek, mivel a magokat a madarak messzire terjesztik.

• Környezeti tűrőképesség:

  • jó télállóság,

  • magas szárazságtűrés beállt növényként,

  • városi klímát és légszennyezést is viszonylag jól viseli.

Etimológia

• Cotoneaster: a név latin eredetű, a cotoneum (birs) és az -aster („-szerű”) utótagból áll; jelentése nagyjából „birs-szerű”, utalva a hajtások és levelek általános megjelenésére.

• franchetii: a fajnév Adrien René Franchet (1834–1900) francia botanikust tiszteli, aki különösen az ázsiai – főként kínai – flóra kutatásában szerzett érdemeket.