Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Cotoneaster glaucophyllus var. serotinus

glaucophyllus.png

Morfológia

A Cotoneaster glaucophyllus var. serotinus nagytermetű, félörökzöld vagy enyhe teleken csaknem örökzöld cserje. Ágai hosszúak, ívesen szétterülők, gyakran a talajra hajlanak. Magassága rendszerint 2–4 méter, szélessége ennél nagyobb is lehet.

Levelei elliptikusak vagy hosszúkás-tojásdadok, 4–10 cm hosszúak, bőrneműek. A levél színe sötétzöld, fonáka jellegzetesen hamvas, szürkészöld vagy kékeszöld árnyalatú, amelyről a faj a nevét kapta. A fiatal hajtások és a levélfonák kezdetben finoman molyhosak lehetnek.

Virágai május–júniusban nyílnak. Aprók, fehérek vagy halvány rózsaszínes árnyalatúak, sokvirágú bogernyőkben helyezkednek el. A termések gömbölyűek, élénkpirosak, 6–8 mm átmérőjűek, és gyakran egész télen a bokron maradnak. A termésdísz a növény egyik legfontosabb kertészeti értéke.

Eltérés az alapfajtól

A Cotoneaster glaucophyllus var. serotinus elsősorban nagyobb termetével és későbbi fejlődési ritmusával különbözik az alapfajtól.

Jellemző eltérései:

  • erőteljesebb növekedés,

  • nagyobb levelek,

  • hosszabb és lazább hajtásrendszer,

  • bőségesebb terméshozás,

  • jobb örökzöld lombmegtartás enyhe éghajlaton.

A „serotinus” változat neve arra utal, hogy bizonyos fenológiai eseményei – különösen a termések tartóssága és egyes fejlődési fázisai – később jelentkeznek vagy tovább fennmaradnak.

Növényföldrajz

A faj alapváltozata Nyugat- és Közép-Kína hegyvidéki területein őshonos. Természetes élőhelyein erdőszegélyeken, cserjésekben és hegyvidéki lejtőkön fordul elő.

A var. serotinus elsősorban kertészeti és dendrológiai körökben ismert, Európában és Észak-Amerikában széles körben ültetik díszcserjeként.

Ökológiai igények

A növény napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben. A jó vízáteresztő képességű, közepesen tápanyagdús talajokat kedveli, de viszonylag igénytelen.

Jól tűri:

  • a szárazságot,

  • a városi környezetet,

  • a légszennyezést,

  • a meszes talajokat.

Fagytűrése jó, bár kemény teleken a lomb egy része károsodhat. Metszést jól viseli, ezért sövényként és nagyobb cserjecsoportokban is alkalmazható.

Etimológia

A Cotoneaster név a latin cotoneum („birs”) és az -aster („hasonló”) szavakból származik, vagyis jelentése „birshez hasonló”. Ez a levelek alakjára utal.

A glaucophyllus görög eredetű összetétel: glaukos = „hamvas”, „kékeszöld”, phyllon = „levél”, tehát jelentése „hamvas levelű”.

A serotinus latin szó, jelentése „késői”. A név a változat bizonyos fejlődési sajátosságaira, illetve a termések hosszan tartó díszítő értékére utal. A fajta a nagy termetű, piros termésű madárbirsok egyik legértékesebb képviselője, különösen parkokban és nagyobb kertekben.

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek