Jellemzés
A Cotoneaster salicifolius nagyobb termetű, félörökzöld vagy örökzöld madárbirs, amely hosszúkás, fűzszerű leveleiről és lehajló ágairól könnyen felismerhető. Az egyik legimpozánsabb lombú Cotoneaster-faj.
-
Méret, habitus:
-
2–4 m magas, szélesen szétterülő,
-
nagy, ívesen lehajló ágú, laza koronájú cserje,
-
néhány kertészeti változata alacsonyabb, talajtakaró jellegű.
-
-
Hajtások: fiatalon vörösesbarna vagy feketés árnyalatúak, részben molyhosak; idővel ívesen lehajló, elegáns ágrendszert alkotnak.
-
Levelek:
-
hosszúkás, lándzsás vagy keskeny elliptikus levelek,
-
általában 3–7 cm hosszúak (lényegesen nagyobbak, mint a legtöbb madárbirsé),
-
felületük közép- vagy sötétzöld, fényes; fonákuk gyakran világosabb, enyhén molyhos,
-
enyhe teleken többnyire örökzöld, hidegebb klímán félörökzöld.
-
-
Virág:
-
kora nyár elején nyílik,
-
apró, fehér virágok nagy, ernyős-fürtös bugákban,
-
virágzása bőséges, jó méhlegelő.
-
-
Termés:
-
piros, gömbös vagy kissé tojásdad bogyók,
-
ősszel nagy tömegben jelennek meg,
-
a bogyók sok esetben a téli hónapokig a hajtásokon maradnak.
-
-
Díszérték:
-
dekoratív, nagy levelek
-
bőséges virágzás és termés
-
szép hajlású ágak – egyfajta „szellős”, elegáns megjelenést adnak a növénynek.
-
Növényföldrajz
A faj eredeti elterjedési területe Nyugat-Kína, különösen Szecsuan, Jünnan és Kína középső hegyvidékei.
-
Élőhely-jellemzők:
-
erdőszegélyek, cserjések, sziklás lejtők,
-
közép- és magaslati régiók, mérsékelt hegyvidéki klíma,
-
jó vízáteresztésű, gyakran kavicsos, köves talajok.
-
-
Termesztése:
-
világszerte elterjedt dísznövény,
-
városi klímát jól tűri, parkokban, közterületeken gyakori,
-
egyes területeken kivadulhat, mert termését a madarak hatékonyan terjesztik.
-
-
Tűrőképesség:
-
jó télállóság a mérsékelt övben,
-
szárazságtűrés: közepes–jó, különösen beállt példányoknál,
-
félárnyékban is megél, de napos helyen a termés és a lombszín a legszebb.
-
Etimológia
-
Cotoneaster: latin eredetű név (cotoneum = birs + -aster = „-szerű”); jelentése: „birsre emlékeztető növény”.
-
salicifolius: a latin salix („fűz”) + folium („levél”) szavakból áll; jelentése „fűzlevelű”, amely pontosan utal a faj hosszúkás, fűzszerű leveleire.