Morfológia
A Crataegus laevigata (cseregalagonya vagy kébibés galagonya) lombhullató, sűrű ágrendszerű cserje vagy kisebb fa, rendszerint 5–10 méter magas. Koronája kerekded vagy szabálytalanul tojásdad. Ágai tövisesek, a tövisek általában rövidebbek és kevésbé erősek, mint egyes más galagonyafajoknál.
Levelei váltakozó állásúak, szélesen tojásdadok, sekélyen 3–5 karéjúak, fényes sötétzöldek, szélük fogazott. A levélkaréjok tompábbak és kevésbé mélyek, mint a közönséges egybibés galagonyánál (Crataegus monogyna).
Virágai tavasszal nyílnak nagy tömegben, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, sátorozó bogernyőkben. Jellegzetessége, hogy virágaiban többnyire két bibeszál található. Termése piros, gömbölyded áltermés, amely rendszerint két magot tartalmaz.
Növényföldrajz
A faj Nyugat- és Közép-Európában őshonos. Természetes élőhelyei közé tartoznak az erdőszegélyek, cserjések, sövények és ligetes területek. Nedvesebb, üdébb termőhelyeken gyakoribb, mint a Crataegus monogyna.
Ökológiai igények
A Crataegus laevigata napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik jól. A mérsékelten üde, jó vízellátású talajokat kedveli, de viszonylag alkalmazkodóképes. A meszes talajokat jól tűri. Fagytűrése kiváló, városi környezetben is viszonylag ellenálló.
Felhasználás
Elsősorban díszfaként és sövénynövényként használják. Számos telt virágú és rózsaszín virágú kertészeti fajtája ismert. Virágzása miatt tavasszal különösen dekoratív. Termése madarak számára fontos táplálék. A galagonyákhoz hasonlóan gyógyászati felhasználása is ismert, főként szív- és keringéstámogató készítményekben.
Etimológia
A Crataegus görög eredetű név (kratos = erő, akis = hegyes), amely a kemény fára és a tövisekre utal. A laevigata latin szó, jelentése „sima”, „kiegyenlített”, feltehetően a levelek vagy hajtások kevésbé érdes jellegére utal.
