Crataegus monogyna - egybibés galagonya

A Crataegus monogyna, magyarul egy­bibés galagonya, közepes termetű, lombhullató cserje vagy kisebb fa, hazánk egyik leggyakoribb galagonya faja.

• Méret, habitus:

  • rendszerint 3–6 m magas, kedvező helyen kis fává (8–10 m) is nőhet,

  • többnyire sűrűn elágazó, tövises bokrot vagy kis fát alkot,

  • koronája fiatalon sűrű, később kissé szabálytalan, de tömött.

• Hajtások, tövisek:

  • fiatal vesszők barnás-zöldek, gyakran enyhén fényesek,

  • tövisei általában 1–2 cm hosszúak, erősek, élesek, a rövidhajtásokon ülnek.

• Levelek:

  • kicsik, 1–3 cm hosszúak,

  • jellegzetesen mélyen, szárnyasan szeldeltek, a levél felső felén több karéjjal,

  • felszínük fényes, sötétzöld, fonákjuk világosabb,

  • ősszel sárgás, narancsos vagy vöröses árnyalatot vehetnek fel.

• Virág:

  • késő tavasszal (általában májusban) virágzik,

  • 1–1,5 cm-es, fehér (ritkán enyhén rózsaszínes) virágok ernyős bogernyőkben,

  • jellegzetes „galagonyaszagú” illattal, méhek és más rovarok kedvelt nektárforrása.

  • a legfontosabb bélyeg: egy bibéje van (innen a „monogyna” és az „egy­bibés” név).

• Termés:

  • apró, gömbölyű vagy enyhén hosszúkás, piros áltermések („galagonyabogyók”),

  • belsejében egy mag található (ez különíti el az egybibés galagonyát a többmagvú, kétébibés fajoktól),

  • ősszel érnek, a madarak és kisemlősök számára fontos táplálék.

• Kertészeti és ökológiai jellemzők:

  • kiváló sövény- és mezsgyenövény, jól tűri a metszést,

  • nagyon jó fagytűrésű, viszonylag száraz, meszes talajokon is megél,

  • jelentős méhlegelő és madárbarát faj, búvóhelyet és táplálékot ad.

Növényföldrajz

Az egybibés galagonya széles elterjedésű, az egyik legjellemzőbb európai galagonya faj.

• Természetes elterjedés:

  • csaknem egész Európában honos,

  • továbbá Északnyugat-Afrikában és Nyugat-Ázsiában is előfordul.

• Élőhelyei:

  • lombos erdők szélei, erdőszegélyek, cserjések, bokorerdők,

  • mezsgyék, legelőszegélyek, útszéli sövények,

  • elsősorban napos–félárnyékos, szárazabb, meszes vagy semleges talajokat kedvel.

• Hazai helyzete:

  • Magyarországon gyakori, sokféle élőhelyen megjelenik,

  • természetes és félkultúr környezetben (mezsgyék, gyümölcsösök szegélye) egyaránt gyakori.

Ökológiailag fontos faj: cserjeszintet alkot, élőhelyet, táplálékot biztosít, és része a hagyományos tájképi elemeknek (galagonyás-bokros legelők, sövények).

Etimológia

• Crataegus
  A nemzetségnév a görög krataios („erős, kemény”) szóból ered, ami a galagonyafajok kemény fájára és ellenálló képességére utal.

• monogyna
  A név a görög/latin eredetű elemekből áll: mono- („egy”) + -gynos / gyna („nő, női, bibe”).
  Jelentése: „egy­bibés”, vagyis a virág csak egy termőt/bibét hordoz – ez fontos határozóbélyeg.

• Magyar név – egybibés galagonya
  A magyar név közvetlen tükre a latin fajnévnek: az egy bibére, illetve az egy magra utal, amellyel a többi, több-bibés/többmagvú galagonyafajtól megkülönböztethető.