Jellemzés
A Crataegus pinnatifida var. major közepes termetű, lombhullató galagonya, amelyet főként nagy méretű, ehető termései miatt termesztenek. Gyógyászati és díszkerti jelentősége is nagy.
-
Méret, habitus:
-
többnyire 4–6 m magas kis fa vagy nagy bokor,
-
koronája szélesen szétterülő vagy ovális, közepesen sűrű,
-
törzse idősebb korban szürkésbarna, repedezett.
-
-
Levelek:
-
jellegzetesen mélyen szeldelt (pinnatifid) levelek, 5–10 cm hosszúak,
-
a karéjok élesek, hegyesek, a levél felülete fényeszöld,
-
ősszel sárgás–vöröses árnyalatot vehetnek fel.
-
-
Hajtások és tövisek:
-
a fiatal ágak barnás-vörösek, gyakran enyhén molyhosak,
-
tövisei 1–3 cm hosszúak, kevésbé erősek, mint sok amerikai galagonyafajé.
-
-
Virág:
-
késő tavasszal (május körül) nyílik,
-
fehér, 1–1,5 cm-es virágok dús bogernyőkben,
-
virágzása bőséges, mézelő rovarokat vonz.
-
-
Termés:
-
nagy méretű, piros, gömbölyű vagy kissé lapított, gyakran 2–3 cm átmérőjű,
-
húsa lisztes-ropogós, íze enyhén savanykás–édeskés,
-
étkezési, feldolgozási és gyógyászati célra egyaránt használják (pl. aszalt formában, teákhoz, édességekhez).
A „var. major” elsősorban erre a nagyobb termésméretre utal.
-
-
Kertészeti sajátosságok:
-
jó télállóság,
-
napos fekvést kedvel, a termésképzés így a legjobb,
-
talajigénye mérsékelt, de a mélyebb, kissé kötöttebb talajokon is jól terem,
-
gyakran termesztett gyümölcsként Kínában és más ázsiai régiókban.
-
Növényföldrajz
A faj és változata Kelet-Ázsiából, elsősorban Kína és Korea hegy- és dombvidékeiről származik.
-
Természetes élőhelyek:
-
lombos erdők szélei, ligetes területek,
-
folyóvölgyek, domboldalak, köves vagy agyagos talajok,
-
mérsékelt, kontinentális klímában, hideg telekkel és meleg nyarakkal.
-
A nagytermésű forma (var. major) széles körben termesztett kultúrváltozat. Kínában hagyományos gyümölcsként és gyógynövényként használják, és sok modern fajtát ebből a változatból szelektáltak.
Etimológia
-
Crataegus:
A görög krataios („erős”, „szilárd”) szóból ered, utalva a galagonyafák kemény fájára és ellenálló képességére. -
pinnatifida:
A latin pinnatus („tollas”, „szárnyas”) és findere („hasítani”) elemekből származik, jelentése:
„tollasan, mélyen szeldelt levelű”, amely pontosan leírja a faj levélalakját. -
var. major:
A latin major = „nagyobb”; a változatot a szokásosnál nagyobb termése különíti el a tipikus alakoktól.


