Cryptomeria japonica - japánciprus, sugifenyő

Jellemzés

A Cryptomeria japonica nagytermetű, örökzöld fenyőféle, jellegzetesen oszlopos vagy szélesen kúp alakú habitussal. A Távol-Kelet egyik legfontosabb erdészeti és díszfája.

• Méret, habitus:

  • természetes körülmények között 40–60 m magasra is nőhet,

  • díszfaként többnyire 10–20 m-es magasságot ér el,

  • koronája fiatalon szabályos, kúpos, idősen szélesebb, lazább.

• Törzs és kéreg:

  • egyenes, sima futású törzs,

  • kérge vörösesbarna, hosszú, szálas csíkokban leváló.

• Hajtások és levelek:

  • a levelek tűszerűek, de enyhén hajlók és kissé háromélűek,

  • spirálisan rendeződnek a hajtásokon,

  • élénk- vagy sötétzöldek, télen kissé barnás-bronzos árnyalatot vehetnek fel.

• Toboz:

  • kicsi, gömbölyű, kb. 1–2 cm átmérőjű tobozok,

  • a pikkelyek csúcsán kis csőr vagy tüskeszerű nyúlvány figyelhető meg,

  • érése többnyire őszre esik.

• Kertészeti sajátosságok:

  • jól alkalmazkodik nedves, humuszos talajokhoz,

  • kedveli a párás klímát,

  • díszkerti alakjai változatosak: oszlopos, törpe, gömbölyded, csüngő vagy erősen szabályos kúp alakú fajták is léteznek.
    Népszerű fajták: ‘Elegans’, ‘Elegans Viridis’, ‘Vilmoriniana’, ‘Araucarioides’.

Növényföldrajz

A faj Japán egyik legjellegzetesebb őshonos tűlevelű fája.

• Természetes elterjedés:

  • Japán szigetein honos, főként Honshu, Shikoku és Kyushu hegyvidékein,

  • a párás, csapadékos, enyhe télű területeken különösen gyakori.

• Élőhely:

  • hegyoldalak, köderdők, montán öv,

  • többnyire savanyú vagy semleges, jó vízellátású talajokon nő,

  • a nedvességet és a levegő páratartalmát kedveli.

Etimológia

• Cryptomeria
  A név a görög kryptos („rejtett”) és meros („rész”) szavakból ered.
  Ennek magyarázatai különbözők lehetnek, de leginkább arra utal, hogy a tobozpikkelyek magjai mélyen, „rejtve” helyezkednek el.

• japonica
  Jelentése: „japán”, vagyis a faj Japánból származó eredetére utal.

• Magyar nevek:

  • japán ciprus,

  • szugi (a japán név átvétele),

  • ritkábban „kripto­méria”.

1. Díszkerti felhasználás

A Cryptomeria japonica világszerte kedvelt díszfa, elsősorban:

Szoliterként (magányos fa)

• Kifejezetten mutatós, kúpos vagy oszlopos formája miatt.

• Nagyobb kertek, parkok központi eleme lehet.

Parkfaként / utcafaként

• Jó a várostűrése (közepes levegőszennyezést bír).

• Sóérzékeny, ezért utak szélére csak korlátozottan való.

Sövény vagy takarónövény (törpe fajták)

• Számos törpe, lassú növekedésű fajta létezik, melyek jól alakíthatók:

  • ‘Vilmoriniana’ – párnaszerű, kompakt, törpe forma

  • ‘Globosa Nana’ – gömbölyded, kis termetű

  • ‘Elegans’ – bronzosodó téli lombszín

Japán stílusú kertek

• A szukiya (teaházas) és sintó kertek alapfája.

• Kiváló bonsai-alapanyag is, különösen az oszlopos és sűrű hajtású fajták.

Téli díszérték

• Sok fajta lombja télen bronzosodik vagy vöröses árnyalatot kap.

2. Erdészeti felhasználás

Japán egyik legfontosabb gazdasági tűlevelű fája.

• Telepített erdők millió hektáron, különösen Honshu és Shikoku hegyvidékein.

• Gyors növekedésű, egyenes törzsű, jól gépesíthető.

• Könnyen regenerálható.

3. Faanyag felhasználása

A szugi faanyaga:

Tulajdonságok

• könnyű, viszonylag puha,

• illatos, aromás,

• jól megmunkálható,

• természetesen ellenáll a gombáknak és rovaroknak,

• nedvességgel szemben jó a tartóssága.

Hasznosítása

• templomok, szentélyek építése,

• tradicionális japán házak szerkezeti elemei,

• tetőfedő zsindely,

• beltéri burkolatok, mennyezetek, padlózatok,

• bútorok, ládák, tárolók,

• hordók, edények,

• szobrászat és kézműipari tárgyak.

A fáját a cédrusokhoz hasonló minőségben tartják számon.

4. Kulturális felhasználás és jelentőség

• A Cryptomeria japonica Japán nemzeti fájának tekinthető.

• Számos sintó szentély körül ültetik szent fa gyanánt.

• Híres „szent erdők” (pl. Nikkó szentélyei mellett ültetett, több száz éves fasorok).

• A tradicionális japán építészet egyik meghatározó alapanyaga.

5. Ökológiai felhasználás

• Nagy tömegű biomasszát képez → alkalmas szélfogó erdősávokra.

• Gyökérzete stabilizálja a meredek hegyoldalakat, ezért fontos talajmegkötő faj.

• Élőhelyet biztosít madaraknak, kisebb erdei állatoknak.

• Óriási lombtömege miatt mikroklíma-javító szerepe jelentős a párás térségekben.

6. Modern kertészeti és tájépítészeti használat

• nagy kertek: szoliter vagy háttérnövény

• botanikus kertek: gyűjteményes faj

• temetők, parkok: elegáns, tartós zöldfelület

• japán stílusú kertek: struktúra- és hangulati elem

• épületek mellé: takarónövényként vagy szélvédőnek kisebb fajtái

A Daihizan Nemzeti Erdőben Hanase-ban, Sakyo Wardban, Kyoto Cityben található a Hanase no Sanbonsugi, amely Japán legmagasabb fája (62,3 m). Régóta a közeli Hojo-ji templom szent fájaként tisztelik, és 1200 évesre becsülik. A törzs kerülete 1360 centiméter. Kiotó prefektúrája beválasztotta a "Kiotó 200 legjobb természeti helye" közé.