Morfológia
A Cupressus sempervirens örökzöld, közepes vagy nagy termetű tűlevelű fa, amely rendszerint 15–25 méter magasra nő, de kedvező körülmények között ennél magasabb is lehet. Koronája a változattól és a termőhelytől függően lehet keskeny oszlopos vagy szélesebb, kúposabb. A legismertebb alakja a karcsú, felfelé törő, szorosan zárt koronájú mediterrán ciprus. Ágrendszere sűrű, hajtásai finomak, a levelek aprók, pikkelyszerűek, szorosan a vesszőkhöz simulnak. Lombszíne többnyire sötétzöld vagy szürkészöld. Tobozai gömbölydedek, fásak, kezdetben zöldek, később barnulók, többévesen is a fán maradhatnak. Kérge szürkésbarna, idősebb korban hosszanti irányban repedezett.
Ökológiai igények
A Cupressus sempervirens fényigényes faj, teljes napfényben fejlődik a legszebben. A meleg, száraz, napsütéses fekvést kedveli, ezért kifejezetten jól alkalmazkodik a mediterrán klímához. Jó vízáteresztő talajban fejlődik megbízhatóan, a pangó vizet rosszul viseli. Meszes, köves, szárazabb talajokon is megél, ha a gyökérzónában nincs tartós vízborítás. Szárazságtűrése jó, de fiatal korban hálás a rendszeres vízellátásért. Fagytűrése közepes: az enyhébb teleket jól viseli, de az erősebb, tartós hideg károsíthatja, ezért hűvösebb éghajlaton védett fekvést igényel.
Felhasználás
Elsősorban díszfaként ültetik. Karcsú, oszlopos formája miatt nagyon fontos kertépítészeti hangsúlynövény, különösen mediterrán hangulatú kertekben, temetőkben, reprezentatív beültetésekben, utak mentén és épületek közelében. Sorfaként, tengelyek kiemelésére vagy szélfogóként is használják. Fája tartós, gyantás, jó minőségű, ezért eredeti elterjedési területén faanyagként is értékesítették. Jellegzetes alakja miatt a mediterrán táj egyik legismertebb szimbolikus növénye.
Etimológia
A Cupressus a ciprusok latin neve. A sempervirens latin eredetű szó, jelentése „mindig zöld” vagy „örökké zöldellő”, ami a faj örökzöld voltára utal.
