Danae racemosa - perzsa csodabogyó

Morfológia

A Danae racemosa (Alexandriai babér, perzsa csodabogyó vagy danaé) örökzöld félcserje, amely a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozik. Általában 50–120 cm magas, de kedvező körülmények között ennél nagyobbra is megnőhet. Rizómás növény, idővel kisebb telepeket alkothat.

Valódi levelei apró pikkelyekké redukálódtak. A levélszerű zöld képletek valójában fillokládiumok (ellaposodott hajtások), amelyek 3–10 cm hosszúak, lándzsásak vagy tojásdad-lándzsásak, fényes sötétzöldek, bőrneműek és nem szúrósak. Megjelenésük a babérlevelekre emlékeztet.

Apró, zöldesfehér virágai a fillokládiumok fonákján vagy szélén fejlődnek. A virágokat ősszel és télen érő, élénkpiros, gömb alakú bogyók követik, amelyek hosszú ideig a növényen maradhatnak.

Növényföldrajz

A faj a Kelet-Mediterráneum és Délnyugat-Ázsia őshonos növénye. Természetes előfordulása Görögországtól Törökországon és a Kaukázus térségén át Észak-Iránig terjed.

Leginkább árnyas lombos erdőkben, erdőszegélyeken, szurdokerdőkben és párás hegyvidéki élőhelyeken fordul elő. Európa számos országában régóta termesztett dísznövény.

Ökológiai igények

A Danae racemosa kifejezetten árnyéktűrő növény. Félárnyékban és mély árnyékban egyaránt jól fejlődik, ezért az egyik legértékesebb örökzöld erdőkerti faj.

Humuszban gazdag, üde, jó vízgazdálkodású talajokat kedvel. A szárazságot mérsékelten viseli, de tartós vízhiány esetén fejlődése visszaesik. Kedveli a párás mikroklímát és a szélvédett fekvést.

Fagytűrése közepes. Magyarországon védett fekvésben általában jól áttelel, de kemény teleken a lomb károsodhat.

Védettség

A Danae racemosa Magyarországon nem védett, mivel nem őshonos faj, természetes előfordulása nincs.

Természetes elterjedési területén általában nem tartozik a közvetlenül veszélyeztetett fajok közé, de egyes helyi állományai élőhelyvesztés következtében csökkenhetnek.

Toxicitás

A növény bogyói szaponinokat és egyéb biológiailag aktív vegyületeket tartalmaznak. Az élénkpiros termések díszesek, de emberi fogyasztásra nem alkalmasak.

Nagyobb mennyiség elfogyasztása gyomor-bélrendszeri panaszokat, hányingert, hányást vagy hasmenést okozhat. A növény nem számít erősen mérgezőnek, de a termések fogyasztása kerülendő.

Etimológia

A Danae név a görög mitológiából származik. Danaé Argosz királyának lánya volt, akinek története számos ókori művészeti alkotás témája lett.

A racemosa latin szó, jelentése „fürtös” vagy „fürtvirágzatú”. A név a virágok és később a termések fürtszerű elrendeződésére utal.

A magyar Alexandriai babér elnevezés a növény babérszerű, fényes örökzöld fillokládiumaira utal, bár rendszertanilag nem áll rokonságban a valódi babérral (Laurus nobilis). A faj különösen értékes árnyéki dísznövény, amely télen is dekoratív lombjával és piros terméseivel díszít.