Danae racemosa - perzsa csodabogyó

Jellemzés

A Danae racemosa elegáns megjelenésű, örökzöld félcserje, amelyet főként dekoratív, fényes „levéllel” borított hajtásai és tartós bogyói miatt ültetnek. A növény különlegessége, hogy valójában nincsenek valódi levelei: a lapos, levél­szerű részek fillokládiumok, azaz levélként működő szárképletek.

• Méret, habitus:

  • 50–120 cm magas, sűrűn bokrosodó, lassú növekedésű,

  • ívesen lehajló, kecses hajtásrendszer, elegáns, mediterrán megjelenéssel.

• Hajtások és levelek (fillokládiumok):

  • a hajtások zöldek, később félig fásodók,

  • a fillokládiumok hosszúkásak, laposak, fényes sötétzöldek; megjelenésük a babérra vagy bukszusra emlékeztet,

  • valódi levelei aprók és pikkelyszerűek, a hajtásokon alig észrevehetők.

• Virág:

  • tavasszal vagy kora nyáron nyílik,

  • apró, zöldes-sárgás virágok, jelentős díszérték nélkül,

  • virágzata laza fürt (innen a racemosa név).

• Termés:

  • fényes, narancsvörös, majd élénkpiros, kb. 6–7 mm-es bogyók,

  • ősszel érnek, sokáig a növényen maradnak.

• Kertészeti jellemzők:

  • kiváló árnyéki örökzöld; a mélyárnyékot is jól tűri,

  • lassú növekedésű, hosszú életű,

  • félárnyékos–árnyékos udvarok, bejáratok, falak mellé kiváló,

  • szobanövényként is tartható világos, de közvetlen naptól védett helyen.

Növényföldrajz

A Danae racemosa a Közel-Kelet és Délkelet-Európa viszonylag ritka, reliktum jellegű faja.

Elterjedése főként:

• Kis-Ázsia (Törökország nyugati és déli részei),

• Kaukázus vidéke,

• Levante egyes területei,

• Dél-Balkán egyes pontjai.

Élőhelyei:

• árnyas erdők aljnövényzete,

• sziklás, humuszos talajú völgyek,

• ligetes tölgyesek, fenyvesek szélei,

• a félárnyékot és jó vízelvezetésű, enyhén meszes talajokat kedveli.

A mediterrán klímától a mérsékelten kontinentálisig többféle környezetben előfordul, de mindenhol árnyas-mérsékelten nedves mikroélőhelyekhez kötött.

Etimológia

• Danae
  A nemzetségnév a görög mitológiából ered: Danaé, a mitikus hős, Perszeusz anyja után nevezték el. A 19. századi botanikusok gyakran adtak ilyen „klasszikus” neveket dekoratív megjelenésű növényeknek.

• racemosa
  Latin szó, jelentése „fürtös”, „fürtvirágzatú” (racemus = fürt).
  Utal a faj virágzatának laza fürtös szerkezetére.

Toxicitás

Termések (bogyók)

• A piros bogyók enyhén mérgezők lehetnek, elsősorban nagy mennyiségben fogyasztva.

• Gyerekeknél gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat:

  • hányinger

  • hányás

  • hasmenés

  • hasi fájdalom

Levelek / fillokládiumok

• A levelek (valójában fillokládiumok) nem tekinthetők erősen mérgezőnek, de nem ehetők, és érzékeny egyéneknél enyhe gyomorirritációt okozhatnak, ha rágcsálják.

• A növényben található kapcsolatban álló vegyületek (szappanosodó anyagok, enyhe fenolos komponensek) irritálhatnak.