Daphne cneorum - henye boroszlán

Jellemzés

A Daphne cneorum az egyik legszebb és legillatosabb díszboroszlán: örökzöld, alacsony termetű, terülő habitusú cserje, amely tavasszal tömeges virágzásával tűnik ki.

• Méret, habitus:

  • 15–30 cm magas,

  • oldalirányban akár 60–100 cm-re is kiterjedhet,

  • terülő, párnaszerű, sűrű félcserje.

• Levelek:

  • örökzöldek, lándzsásak vagy elliptikusak, 1–3 cm hosszúak,

  • sötétzöldek, fényesek, bőrneműek,

  • hajtásvégeken sűrű levélörvök láthatók.

• Virág:

  • kora tavasszal – általában április–májusban – bőségesen virágzik,

  • élénk rózsaszín, erősen illatos, csöves virágok,

  • tömött csomókban jelennek meg a hajtások végén, és messziről érezhető édes illatot árasztanak,

  • a virágzás intenzitása az egész növényt rózsaszín „párnává” teszi.

• Termés:

  • kis, piros bogyók (ritkán képződnek díszkertben),

  • erősen mérgezők.

• Kertészeti sajátosságok:

  • a teljes napfénytől a félárnyékig jól érzi magát, de nyári tűző napon érzékenyebb,

  • meszes vagy semleges, jó vízelvezetésű, de humuszos talajt igényel,

  • gyökérzete sérülékeny: átültetést rosszul tűri,

  • sziklakertek, évelőágyások, alacsony szegélyek kiemelkedő növénye,

  • lassú növekedésű, hosszú életű.

Növényföldrajz

A faj Európa egyik jellegzetes hegyvidéki–szubmontán boroszlánja.

• Elterjedés:

  • Közép-Európa és Délkelet-Európa hegyvidéki régiói,

  • Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység,

  • elszórtan előfordul Ausztria, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Románia hegyeiben.

• Élőhely:

  • napsütötte vagy félárnyékos erdőszélek, cserjések, sziklás hegyoldalak,

  • többnyire meszes, kavicsos–törmelékes talajokon,

  • jól tűri a szárazságot, a köves, sovány élőhelyeket; a pangó vizet viszont nem.

Magyarországon ritka, védett élőhelyeken fordul elő, főként hegyvidéki mészköves területeken.

Etimológia

• Daphne
  A görög Daphnē („babér”) névből ered; a mitológiai Daphné nimfához is kapcsolódik, és a nemzetség névként a babérhoz hasonló levelekre utal.

• cneorum
  A görög kneoron szóból ered, jelentése: „aromás / illatos cserje”.
  Valószínűleg a faj jellegzetes, erős virágillatára utal.

• Magyar nevek:

  • henye boroszlán – a növény elfekvő, terülő növekedésére utal („henye” = heverő),

  • sajmeggyboroszlán – régebbi népi elnevezés, valószínűleg a termés és lomb hasonlósága miatt.

Toxicitás

A Daphne cneorum minden része erősen mérgező, különösen:

• a bogyók,

• a levelek,

• a kéreg.

Mérgező anyagok: daphnetoxin, mezerein – erős irritáló és sejtkárosító hatású vegyületek.

Mérgezés tünetei (lenyelés esetén)

• azonnali égető–csípő érzés a szájban,

• hányinger, hányás, hasmenés,

• hasi görcsök, nyálkahártya-károsodás,

• súlyosabb esetekben idegrendszeri és szív-érrendszeri tünetek.

Bőrre kerülve: irritációt, bőrpírt, akár hólyagosodást is okozhat.

Gyermekektől és háziállatoktól távol tartandó.