Elaeagnus multiflora - dúsvirágú ezüstfa

Jellemzés

Az Elaeagnus multiflora lombhullató vagy félörökzöld cserje, amelyet ehető, savanykás-édeskés termései és jó alkalmazkodóképessége miatt egyaránt ültetnek dísz- és haszonnövényként.

• Méret, habitus:

  • általában 2–3 m magas, ritkábban ennél nagyobb,

  • bokros, kissé szétterülő növekedésű,

  • hajtásai gyakran ívesen lehajlók.

• Hajtások és kéreg:

  • fiatalon barnásak, finoman pikkelyszőrökkel borítottak,

  • idősebb korban szürkésbarna árnyalatúak,

  • tövisek ritkák vagy hiányoznak.

• Levelek:

  • elliptikus vagy tojásdad alakúak, 4–8 cm hosszúak,

  • felszínük középzöld,

  • fonákjuk ezüstös-fehéres pikkelyszőrökkel borított,

  • enyhe teleken részben a bokron maradhatnak.

• Virág:

  • április–májusban nyílik,

  • apró, sárgásfehér, csöves virágok,

  • több virág fejlődik egy levélhónaljban (innen a multiflora név),

  • kellemesen illatos, jó méhlegelő.

• Termés:

  • ovális vagy tojásdad, piros bogyótermések,

  • 1–2 cm hosszúak, ezüstös pontozottsággal,

  • nyár elején–közepén érnek,

  • ízük frissen savanykás-édeskés, magas C-vitamin-tartalmú,

  • frissen fogyasztva, lekvárnak vagy aszalva is használható.

• Kertészeti sajátosságok:

  • napos helyen terem a legbővebben,

  • szárazságtűrő,

  • nitrogénkötő gyökérgümőkkel rendelkezik, így javítja a talajt,

  • várostűrő, szél- és fagytűrő.

Növényföldrajz

Az Elaeagnus multiflora Kelet-Ázsiából származik.

• Őshonos területek:

  • Kína,

  • Korea,

  • Japán.

• Élőhely:

  • erdőszélek, cserjések,

  • folyóvölgyek, domboldalak,

  • jó vízáteresztésű, gyakran sovány talajokon.

Európában és Észak-Amerikában dísz- és gyümölcstermő cserjeként ültetik; helyenként kivadulhat, de általában nem agresszív.

Etimológia

• Elaeagnus
  Görög eredetű név: elaia („olajfa”) és agnos („barátcserje”) szavak összevonásából; a levelek olajfára emlékeztető ezüstös fonákjára utal.

• multiflora
  Latin szó, jelentése „sokvirágú”, utalva arra, hogy egy levélhónaljból több virág fejlődik.

• Magyar nevek:

  • sokvirágú ezüstfa,

  • goumi, gumi bogyó.

Felhasználás

• Gyümölcstermesztés: friss fogyasztás, lekvár, aszalvány

• Dísznövény: lombszín, virágillat, termésdísz

• Talajjavító: nitrogénkötő képessége miatt