EN: Seguier’s spurge
DE: Steppen-Wolfsmilch
ES: euforbia de Seguier
Morfológia
Az Euphorbia seguieriana subsp. niciciana — helyesebb írásmóddal gyakran Euphorbia seguieriana subsp. niciciana — évelő, lágyszárú, kissé félcserjés jellegű kutyatejféle. A kutyatejfélék családjába tartozik. Középmagas, finom rajzolatú, szárazságtűrő díszévelő, általában 40–70 cm magasra nő.
Szárai felállók vagy kissé ívesen kihajlók, vékonyak, de viszonylag merevek. Habitusa laza, levegős, természetes hatású. Levelei keskenyek, szálas-lándzsásak vagy keskeny lándzsásak, kékeszöldek, szürkészöldek, gyakran hamvas árnyalatúak. A levélzet finom textúrájú, kevésbé durva, mint sok más kutyatejfajé.
Virágzata a kutyatejekre jellemző módon nem feltűnő valódi virágokból, hanem ciátiumokból és azokat kísérő színes murvalevelekből áll. A virágzati rész sárgászöld, mészzöld vagy chartreuse árnyalatú, könnyed, elágazó szerkezetű. Virágzása többnyire nyár elejétől nyár közepéig tart, kedvező körülmények között hosszabb ideig is díszíthet.
A növény megsértve fehér tejnedvet ereszt. Ez a tejnedv mérgező és bőrirritáló hatású lehet, ezért metszéskor, visszavágáskor kesztyű használata ajánlott.
Növényföldrajz
Az alapfaj, az Euphorbia seguieriana, eurázsiai, kontinentális-sztyeppi jellegű elterjedésű faj. Száraz gyepek, sztyepprétek, köves lejtők, homoki vagy löszös élőhelyek növénye.
A subsp. niciciana délkelet-európai, balkáni és kis-ázsiai kapcsolódású alfajként értelmezhető. Növényföldrajzi szempontból a száraz, nyílt, napos, kontinentális vagy szubmediterrán jellegű élőhelyekhez kötődik.
Jellemző előfordulási területei:
-
Délkelet-Európa,
-
a Balkán,
-
Kis-Ázsia,
-
szárazabb sztyeppi és sziklagyepi régiók.
Kertészeti forgalomban gyakran mint szárazságtűrő, természetes hatású évelő szerepel, különösen modern prérikerti és mediterrán jellegű beültetésekben.
Ökológiai igények
Kifejezetten fényigényes, melegkedvelő növény. Teljes napon fejlődik legszebben, félárnyékban megnyúlhat, lazábbá válhat, és virágzása gyengébb lehet.
Talajban nem igényes, de jó vízelvezetést kíván. Legjobban:
-
száraz vagy mérsékelten száraz,
-
jó vízáteresztő,
-
kavicsos, köves, homokos vagy laza vályogtalajon,
-
meszes vagy semleges kémhatású talajon,
-
napos, meleg fekvésben fejlődik.
A pangó vizet, kötött agyagtalajt és téli nedvességet rosszul tűri. A túl tápanyagdús, túl nedves talaj laza, széteső habitust és gyengébb télállóságot eredményezhet.
Szárazságtűrése jó, begyökeresedés után kevés öntözést igényel. Télállósága megfelelő, de hosszú életű, szép állomány csak jó vízelvezetésű, napos termőhelyen várható. A visszavágást óvatosan kell végezni, mert a növény tejnedve irritáló.
Felhasználás
Az Euphorbia seguieriana subsp. niciciana kiváló szárazságtűrő díszévelő, különösen olyan kertekbe, ahol finom szerkezetű, természetes hatású, hosszan díszítő növényre van szükség.
Felhasználható:
-
napos évelőágyásokban,
-
prérikerti társításokban,
-
kavicskertekben,
-
mediterrán jellegű beültetésekben,
-
szárazságtűrő ágyásokban,
-
díszfüvek között,
-
sziklakerti jellegű ültetésekben,
-
természetközeli kertekben.
Jól társítható például Stipa, Achnatherum, Calamagrostis, Salvia, Nepeta, Perovskia, Echinops, Eryngium, Achillea, Lavandula, Sedum és más szárazságtűrő évelők mellé.
Díszértékét a kékesszürke, finom lomb, a légies habitus és a sárgászöld virágzati tömeg adja. Jó összekötő növény erősebb formájú vagy élénkebb színű évelők között.
A növény mérgező tejnedve miatt nem étkezési vagy gyógynövény. Gyermekek és háziállatok közelében körültekintően kezelendő.
Etimológia
Az Euphorbia nemzetségnév Euphorboszra, II. Juba mauretániai király görög orvosára utal. A név a tejnedves, gyakran gyógyászati vagy mérgező hatású kutyatejfélék régi botanikai elnevezéséből ered.
A seguieriana fajnév Jean-François Séguier francia botanikus és régész emlékét őrzi. A név tehát személynévi eredetű.
A niciciana alfajnév szintén személynévi eredetű; feltehetően egy balkáni botanikus vagy gyűjtő nevéhez kapcsolódik. Az ilyen alfajnevek gyakran a taxon első felismerőjére, leírójára vagy gyűjtőjére utalnak.
