Thomé, O.W., Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz (1886-1889)
Fl. Deutschl.
vol. 2 (1885)
t. 160
Alapadatok
-
Család: bükkfafélék (Fagaceae)
-
Élettartam: 200–300(–400) év
-
Méret: 30–40(–50) m magas, egyenes, hengeres törzs; zárt, boltozatos korona
-
Kéreg: jellegzetesen simább, hamuszürke, „elefántbőr” hatású, idősen is ritkán repedezik
Hajtás, rügy
-
Egyéves hajtás: vékony, olajbarna
-
Rügy: nagyon hosszú, keskeny, hegyes („szivar alakú”), 1,5–3 cm, több pikkellyel; váltakozó állás
Levelek
-
Alak/méret: tojásdad–elliptikus, 5–10(–12) cm
-
Szél: egész szélű, hullámos, fiatalon finoman szőrös pillás perem
-
Szín/felület: felül fényes középzöld; alul világosabb, az erek mentén szórtan szőrös
-
Sajátosság: fiatal egyedeknél és sövényként gyakran maradnak a száraz levelek télen (marcesszencia)
Virágzás és termés
-
Virágzás: április–május, lombfakadáskor; szélporozta, egylaki (porzós gömbös fejecskék, termős virágok külön)
-
Termés: bükkmakk – 2(–3) háromélű makk egy lágy tüskés kupacsban; 1. évben beérik, ősszel hull
Elterjedés, élőhely
-
Őshonos Közép- és Nyugat-Európában a Balkánig
-
Magyarországon főként hegy- és dombvidéki állományok (hűvös, párás mikroklíma), többnyire agyagbemosódásos barna erdőtalajokon
-
Árnyéktűrő (csemeteként kiváló), párakedvelő; a hosszan tartó aszályt és forróságot rosszul viseli
-
Gyökérzet: kiterjedt, sekély gyökérlemezes, kötött talajon szélkár-érzékeny lehet
Ökológia
-
Klimax-alkotó, sűrű árnyékot adó lombkorona → kevés aljnövény
-
Ektomikorrhiza-kapcsolatok, jó avarképző; termésévek (makktermések) hullámzóak („magerős” évek)
-
Késő tavaszi fagyokra érzékeny (fiatal levelek barnulása)
Felhasználás
-
Faanyag: kemény, homogén; bútor, furnér, gőzölve jól hajlítható, parketta, rétegelt lemez, esztergályozás; kiváló tűzifa/szén
-
Díszfa: parkok (térigényes!), sövény (nyírható); közkedvelt fajták: ’Atropurpurea’ (vörös levelű), ’Pendula’ (csüngő), ’Dawyck’ (oszlopos)
Gyakori károsítók/kórok
-
Bükkfa-pajzstetű/gyapjaspajzs (Cryptococcus fagisuga) → Nectria/Neonectria kéregbetegséggel együtt „bükk kéregelhalás”
-
Meripilus giganteus (tőkorhadás), Armillaria (mézgomba) gyökérkárok
-
Levélkártevők: ormányosok, sodrómolyok; aszálystressz → koronaritkulás, napégés a sima kérgen
Megkülönböztetés rokon, hasonló fajoktól
-
Gyertyán (Carpinus betulus): hasonlóan szürke kéreg, de rövid rügy, kétszeresen fűrészes levél, erősen kidomborodó erek.
-
Kocsánytalan/kocsányos tölgy (Quercus spp.): karéjos levelek, repedezett kéreg; makk kemény tüskétlen kupacsban.
-
Keleti bükk (Fagus orientalis): a Balkán–Anatólia felé; levelei többnyire mélyebben erezettek, kissé nagyobbak – hazánkban ritka.
Ültetési/ápolási tippek (kert/park)
-
Hely: tágas tér, jó lég- és talajnedvesség; árnyékos–félárnyékos fekvés előny
-
Talaj: mélyrétegű, üde, gyengén savanyú–semleges, jó víz- és levegőgazdálkodás; meszes, száraz, tömörödött talajt kerüld
-
Gondozás: mulcsozás, aszályban öntözés; nagy vágásfelületek kerülése; út- és szórósó-érzékeny
-
Sövényként: jól tűri a nyírást, a száraz levelek télen díszítenek és függönyhatást adnak
Ha szeretnéd, készítek gyors határozókulcsot a bükk–gyertyán–tölgy felismeréséhez, vagy adok fajta- és helyszínajánlót a kerted adottságaihoz.