Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Fagus sylvatica - bükkfa

sylvatica.jpgThomé, O.W., Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz (1886-1889)
Fl. Deutschl.
vol. 2 (1885)
t. 160

 

Alapadatok

  • Család: bükkfafélék (Fagaceae)

  • Élettartam: 200–300(–400) év

  • Méret: 30–40(–50) m magas, egyenes, hengeres törzs; zárt, boltozatos korona

  • Kéreg: jellegzetesen simább, hamuszürke, „elefántbőr” hatású, idősen is ritkán repedezik

Hajtás, rügy

  • Egyéves hajtás: vékony, olajbarna

  • Rügy: nagyon hosszú, keskeny, hegyes („szivar alakú”), 1,5–3 cm, több pikkellyel; váltakozó állás

Levelek

  • Alak/méret: tojásdad–elliptikus, 5–10(–12) cm

  • Szél: egész szélű, hullámos, fiatalon finoman szőrös pillás perem

  • Szín/felület: felül fényes középzöld; alul világosabb, az erek mentén szórtan szőrös

  • Sajátosság: fiatal egyedeknél és sövényként gyakran maradnak a száraz levelek télen (marcesszencia)

Virágzás és termés

  • Virágzás: április–május, lombfakadáskor; szélporozta, egylaki (porzós gömbös fejecskék, termős virágok külön)

  • Termés: bükkmakk – 2(–3) háromélű makk egy lágy tüskés kupacsban; 1. évben beérik, ősszel hull

Elterjedés, élőhely

  • Őshonos Közép- és Nyugat-Európában a Balkánig

  • Magyarországon főként hegy- és dombvidéki állományok (hűvös, párás mikroklíma), többnyire agyagbemosódásos barna erdőtalajokon

  • Árnyéktűrő (csemeteként kiváló), párakedvelő; a hosszan tartó aszályt és forróságot rosszul viseli

  • Gyökérzet: kiterjedt, sekély gyökérlemezes, kötött talajon szélkár-érzékeny lehet

Ökológia

  • Klimax-alkotó, sűrű árnyékot adó lombkorona → kevés aljnövény

  • Ektomikorrhiza-kapcsolatok, jó avarképző; termésévek (makktermések) hullámzóak („magerős” évek)

  • Késő tavaszi fagyokra érzékeny (fiatal levelek barnulása)

Felhasználás

  • Faanyag: kemény, homogén; bútor, furnér, gőzölve jól hajlítható, parketta, rétegelt lemez, esztergályozás; kiváló tűzifa/szén

  • Díszfa: parkok (térigényes!), sövény (nyírható); közkedvelt fajták: ’Atropurpurea’ (vörös levelű), ’Pendula’ (csüngő), ’Dawyck’ (oszlopos)

Gyakori károsítók/kórok

  • Bükkfa-pajzstetű/gyapjaspajzs (Cryptococcus fagisuga)Nectria/Neonectria kéregbetegséggel együtt „bükk kéregelhalás”

  • Meripilus giganteus (tőkorhadás), Armillaria (mézgomba) gyökérkárok

  • Levélkártevők: ormányosok, sodrómolyok; aszálystressz → koronaritkulás, napégés a sima kérgen

Megkülönböztetés rokon, hasonló fajoktól

  • Gyertyán (Carpinus betulus): hasonlóan szürke kéreg, de rövid rügy, kétszeresen fűrészes levél, erősen kidomborodó erek.

  • Kocsánytalan/kocsányos tölgy (Quercus spp.): karéjos levelek, repedezett kéreg; makk kemény tüskétlen kupacsban.

  • Keleti bükk (Fagus orientalis): a Balkán–Anatólia felé; levelei többnyire mélyebben erezettek, kissé nagyobbak – hazánkban ritka.

Ültetési/ápolási tippek (kert/park)

  • Hely: tágas tér, jó lég- és talajnedvesség; árnyékos–félárnyékos fekvés előny

  • Talaj: mélyrétegű, üde, gyengén savanyú–semleges, jó víz- és levegőgazdálkodás; meszes, száraz, tömörödött talajt kerüld

  • Gondozás: mulcsozás, aszályban öntözés; nagy vágásfelületek kerülése; út- és szórósó-érzékeny

  • Sövényként: jól tűri a nyírást, a száraz levelek télen díszítenek és függönyhatást adnak

Ha szeretnéd, készítek gyors határozókulcsot a bükk–gyertyán–tölgy felismeréséhez, vagy adok fajta- és helyszínajánlót a kerted adottságaihoz.

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek