Frangula rupestris - kereklevelű kutyabenge

Frangula rupestris (Scop.) Schur jellemzése

Rhamnaceae (bengefélék) családba tartozó alacsony, lombhullató cserje / félcserje, tipikusan szétterülő, „sziklagyepi” megjelenésű. 

• Magasság: kb. 20–80 cm (8–30 inch), ritkán nagyobb; a fiatal hajtások finoman szőrösek. 

• Levél: többnyire tojásdad–elliptikus, néha közel kerekded; a levelek erezete jellegzetesen párhuzamos lefutású, több (kb. 5–8) ér-párral.

• Virág: kicsi, nem feltűnő; ernyőszerű csomókban (3–8-as csoportokban) jelenik meg. Virágzás általában május–július.

• Termés: kerekded, először piros, majd fekete; többmagvú (a szakirodalomban gyakran 3 mag szerepel).

• Élőhely: kifejezetten mészkőhöz, sziklás–karsztos területekhez kötődik, a karszt-cserjések jellegzetes faja. 

Növényföldrajz (elterjedés)

A faj Délkelet-Európa jellegzetes eleme: ÉK-Olaszországtól a Balkán-félszigetig őshonos. 
Az Euro+Med és a Kew (POWO) adatbázisok szerint natív előfordulása többek között: Olaszország, Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Bulgária, Görögország (és a történeti „Nyugat-Jugoszlávia” térsége). 

Etimológia

• Frangula: a latin frango / frangere („törni”) szóból; a név a könnyen törő, rideg vesszőkre/fára utal. 

• rupestris: latin eredetű jelző, jelentése „sziklás helyeken élő / sziklalakó”, a faj tipikus kőzet- és sziklakötődésére utal. 

(Rendszertani megjegyzés: az elfogadott név Frangula rupestris, gyakori szinonimája Rhamnus rupestris.)