Szinonima: Fraxinus oxycarpa
Jellemzése
-
Alkat: lombhullató fa, a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) egyik folyómenti/ártéri jellegű alfaja.
-
Méret: többnyire 15–25(30) m, széles, laza koronával; jó termőhelyen gyors növekedésű.
-
Levél: páratlanul szárnyalt, általában 7–13 keskeny levélkével; a levélkék lándzsásak, finoman fűrészesek lehetnek.
-
Virágzás: kora tavasszal, gyakran lombfakadás előtt; nem feltűnő.
-
Termés (a név kulcsa): a samara (szárnyas termés) gyakran karcsúbb, „hegyesebb”, innen az oxycarpa („hegyes termésű”) jelző.
Növényföldrajz, élőhely
-
Fő elterjedés: Közép- és Délkelet-Európa, valamint Nyugat-Ázsia egyes részei.
-
Tipikus élőhely: folyóárterek, ligeterdők, mocsár- és láperdő peremek, időszakosan elöntött területek – kifejezetten nedvességkedvelő, de a vízellátottsághoz jól alkalmazkodó.
-
A Kárpát-medencében is elsősorban ártéri, üde termőhelyeken érzi jól magát.
Etimológia
-
Fraxinus: a „kőris” latin neve.
-
angustifolia: latin angustus (keskeny) + folium (levél) → „keskenylevelű”.
-
subsp.: subspecies = alfaj.
-
oxycarpa: görög–latin eredetű összetétel: oxys (éles/hegyes) + carpos (termés) → „hegyes termésű”.
Felhasználás
-
Ártéri erdősítésekben és vízközeli fásításokban értékes elegyfaj.
-
Városi zöldben is előfordul (park, fasor), főleg ahol az öntözés/talajnedvesség kedvező.
-
Faanyag: kőrishez hasonlóan rugalmas, szívós, bútor- és belső faipari felhasználásra alkalmas.
