Morfológia
A Fraxinus angustifolia subsp. oxycarpa (magyar kőris, keskenylevelű kőris alfaja) lombhullató, közepes vagy nagy termetű fa, rendszerint 20–30 méter magas. Koronája szélesen tojásdad vagy szabálytalanul boltozatos. Kérge fiatalon sima és szürkés, idősebb korban mélyen repedezett.
Levelei átellenes állásúak, páratlanul szárnyaltak, többnyire 7–13 levélkéből állnak. A levélkék keskeny lándzsásak, hosszú csúcsúak, szélük finoman fogazott. A rügyek barnák vagy barnásfeketék, nem mélyfeketék, mint a magas kőris (Fraxinus excelsior) esetében.
Virágai lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílnak. Termése keskeny szárnyas lependék, amely hosszú, hegyes csúcsban végződik.
Növényföldrajz
A taxon Dél- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában honos. Magyarországon természetes ártéri erdők, ligeterdők és folyó menti élőhelyek jellegzetes fafaja. Különösen gyakori az Alföld vízjárta területein.
Eltérés az alapfajtól
A tipikus Fraxinus angustifolia-hoz képest a subsp. oxycarpa:
-
rendszerint keskenyebb levélkéjű,
-
termése hosszabb és hegyesebb,
-
jobban alkalmazkodott az ártéri, időszakosan elöntött élőhelyekhez,
-
és gyakran robusztusabb növekedésű.
A modern rendszertanban egyes szerzők önálló fajként (Fraxinus oxycarpa) vagy a keskenylevelű kőris változataként kezelik.
Ökológiai igények
Fényigényes faj. Az üde vagy nedves, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Jól tűri az időszakos elöntést, ezért ártéri erdőkben gyakori. Szárazságtűrése jobb, mint a magas kőrisé, ugyanakkor a tartós vízhiányt nem kedveli. Fagytűrése jó.
Etimológia
A Fraxinus latin eredetű név, jelentése kőrisfa. Az angustifolia jelentése „keskenylevelű” (angustus = keskeny, folium = levél). Az oxycarpa görög eredetű összetétel: oxys = hegyes, karpos = termés, vagyis „hegyes termésű”, utalva a hosszú csúcsú lependékekre.
