Fraxinus angustifolia subsp. syriaca - szír kőris

Rendszertani helyzet, általános kép

• Faj: Fraxinus angustifolia – keskenylevelű kőris

• Alfaj: subsp. syriaca – kelet-mediterrán, szír–közel-keleti forma

• A hazai irodalom időnként egyszerűen „szír kőris”-ként említi, de alapvetően a keskenylevelű kőris keleti alfajáról van szó.

Jellemzés (a fajhoz viszonyítva)

Alap karakter:

• lombhullató közepes–nagy fa, kedvező helyen 15–25(–30) m, karcsúbb, gyakran kissé ritkább koronával, mint a nyugatibb alfajoké.

Hajtás, rügy:

• fiatal hajtások zöldesszürkék vagy barnászöldek, simák;

• rügyek kicsik–közepesek, barnásszürke vagy feketés pikkelyekkel (nem olyan markánsan fekete, mint a magas kőrisé – F. excelsior).

Levél:

• páratlanul szárnyalt, 15–25(–30) cm;

• általában 7–11 keskeny, lándzsás levélkével;

• levélkék keskenyebbek, hosszabbak, mint a tipikus angustifolia alfajainál, csúcsuk hosszan kihegyezett;

• szélük többnyire finoman fűrészes, felületük fényesebb zöld, fonák világosabb, gyengén szőrös vagy majdnem kopasz.

Virág, termés:

• egylaki, részben kétlaki jelleg, szélbeporzás;

• kora tavasszal, lombfakadás körül nyílnak a levéltelen hajtásokon ülő virágcsoportok;

• termése a kőrisekre jellemző szárnyas lependék (samara), keskeny, hosszúkás szárnnyal; az alfajra jellemzően a szárny karcsúbb, gyakran kissé lehajlott csúcsú.

Ökológia:

• a keskenylevelű kőrishez hasonlóan árterekhez, folyóvölgyekhez kötődik, de:

• szárazabb, forróbb klímát is jobban elvisel, mint a nyugatibb alfajok;

• gyakori száraz, mély vádi-katlanokban, időszakos vízjárású medrekben, hévforrások környékén.

Növényföldrajz (areál)

• Kelet-mediterrán és Közel-Kelet:

  • Szíria, Libanon, Izrael/Palestina, Jordánia,

  • Dél-Törökország (főleg a Mediterrán-partvidék és az Eufrátesz völgye),

  • átnyúlik É-Irak, É-Ny-Irán egyes folyóvölgyeibe.

• Magasság: többnyire tengerszinttől 800(–1000) m-ig, elsősorban folyók mentén, ártereken, öntés- és vályogtalajokon, de a mediterrán száraz nyarat is elviseli, ha a talajban van mélyebb vízforrás.

Kertészeti, erdészeti vonások

• Fény- és melegkedvelő, jól bírja a forró, száraz nyarakat, ha a gyökérzónában eléri a talajvizet vagy időszakos bő nedvességet.

• Talaj: mély, üde–nedves, tápdús, gyakran meszes folyóvölgyi talaj; pangó vízben, tartós vízborítás alatt nem szeret sokáig állni, de az időszakos elöntést elviseli.

• Télállóság: a faj nyugatibb alfajainál valamivel melegigényesebb, de enyhébb kontinentális klímán fagyálló.

• A faanyag tulajdonságai a többi F. angustifolia alfajéhoz hasonlóak: rugalmas, tartós, de a térségben inkább helyi építőfa, tüzelő, illetve árterek stabilizálására használják.

Etimológia

• Fraxinus – latin „kőrisfa”.

• angustifolia – latin angustus = „keskeny” + folium = „levél” → „keskenylevelű”.

• syriaca – „szíriai”, a szír–közel-keleti elterjedésre utal.