Jellemzése
-
Alak, méret: lombhullató fa, jellemzően 15–25 m magas (jó termőhelyen nagyobb is lehet), középkorban széles, tojásdad–gömbölyded koronával.
-
Kéreg: fiatalon simább, idősebben mélyen barázdált, rombuszos mintázatú lehet.
-
Levél: páratlanul szárnyalt, többnyire 7–9 (ritkábban 5–11) levélkével. A levélkék lándzsás–elliptikusak, a fonák sokszor világosabb / enyhén hamvas, ezért a lomb „szürkészöld” hatású lehet.
-
Virág: kora tavasszal, gyakran lombfakadás előtt; nem feltűnő. Sok egyednél külön porzós és termős fák fordulnak elő.
-
Termés: csomókban álló szárnyas makkocska (samara), ősszel érik, gyakran télen is a fán marad.
-
Őszi szín: változó, sokszor sárga, egyes fajták (klónok) bíboros–lilás őszi színt is adhatnak.
Igények, tűrőképesség
-
Fény: napos helyen a legszebb.
-
Talaj: nagyon alkalmazkodó; jól viseli az üde–nedves, akár időszakosan vízállásos talajokat, de többnyire városi környezetben is megél.
-
Stressztűrés: a kőrisek között sokszor jó várostűrőnek tartják (szennyezés, sózás, tömörödés bizonyos mértékig), de szélsőséges aszályban szenvedhet.
Növényföldrajz (eredeti és másodlagos elterjedés)
-
Őshonos: Észak-Amerika keleti és középső részein, különösen folyóvölgyekben, ártéri erdőkben, ligetes, nedves élőhelyeken.
-
Betelepített: díszfaként és erdészeti célra széles körben ültették Észak-Amerikán kívül is.
-
Fontos megjegyzés: ahol megtelepszik vízpartokon és bolygatott élőhelyeken, szóródhat és terjedhet, ezért egyes térségekben inváziós kockázatú fajként kezelik.
Etimológia
-
Fraxinus: a kőris latin neve (klasszikus latin növénynév).
-
pennsylvanica: „pennsylvaniai”, azaz a faj leírásában/névadásában Pennsylvania régiójára utaló földrajzi jelző.
Felhasználás
1) Díszfa, fasorfa
-
Gyors növekedése és tűrőképessége miatt sokáig kedvelt utcai és parki fa volt.
-
Gyakori fajták: pl. ‘Autumn Purple’, ‘Patmore’, ‘Summit’ (eltérő koronaforma/őszi szín, illetve termésmennyiség miatt).
2) Erdészeti és tájrehabilitációs használat
-
Ártéri, vízközeli területek fásítására, szélfogónak, talajvédelmi célokra is alkalmazták.
3) Faanyag
-
A kőrisek fája általában szívós, rugalmas, ezért használják bútor, beltéri faipar, sport- és szerszámnyél jellegű termékek alapanyagaként (helyi minőségtől függően).
| Jellemző | Fraxinus pennsylvanica (zöld kőris / green ash) | Fraxinus americana (fehér kőris / white ash) |
|---|---|---|
| Őshazai elterjedés | Észak-Amerika keleti–középső része, főleg folyóvölgyek | Észak-Amerika keleti része, inkább dombvidék–hegyláb |
| Tipikus élőhely | Ártér, ligeterdő, nedves talajok; jól viseli az időszakos vízborítást | Üdébb, jó vízellátású, de kevésbé vízállásos erdők; gyakran jobban drénezett talajokon |
| Várostűrés | Általában jobb (sózás, tömörödés, szennyezés: közepesen jól tűri) | Közepes; sok helyen érzékenyebb a városi stresszekre |
| Levélkék száma | többnyire 7–9(11) | többnyire 7–9(11) |
| Levélkék széle | gyakran fűrészes a levélke jelentős részén | gyakran majdnem ép, vagy főleg csak a csúcs felé enyhén fűrészes |
| Levélfonák (tapintás/szín) | gyakran világosabb, és sokszor enyhén szőrös lehet az ereken (különösen a középeren) | sokszor világosabb, „hamvas”, és többnyire sima / kevésbé szőrös |
| Levélkék nyélkéje (petiolulus) | a levélkék sokszor rövid nyelűek vagy majdnem ülők | a levélkék gyakran hosszabb nyelűek |
| Rügyek | többnyire barnák (nem fekete) | gyakran sötétbarna–feketés rügyek (feltűnően sötétek lehetnek) |
| Hajtások | gyakran karcsúbb, változó; egyes példányokon enyhe molyhosodás előfordul | gyakran robosztusabb benyomás, simább hatás |
| Őszi lombszín | változó, sokszor sárga, fajtától függően lehet lilás/bíboros | gyakran szebb, egységesebb sárga–bíbor tartomány is lehet (de ez is változó) |
| Termés (szárnyas makkocska) | gyakran bőtermő, sokszor nagy csomókban | szintén bőtermő lehet, de sok telepített változatnál ez változó |
| Faanyag (általános) | jó, de sokszor átlagosabb ipari felhasználás (pl. raklap, általános faipar) | általában értékesebb, rugalmasabb faanyag (bútor, sporteszköz, szerszámnyél jelleg) |
| Ökológiai/kertészeti megjegyzés | könnyebben kivadulhat/terjedhet vízparti bolygatott helyeken | kevésbé „kivadulós”, de ettől még ültetett faj |
| Közös kockázat | mindkettőt súlyosan veszélyeztetheti a kőriseket támadó kártevő- és betegségkomplex (különösen az észak-amerikai kőrispusztulásokban ismert) | ugyanaz |
Gyors terepi elkülönítés (ha csak 2–3 bélyeget nézel)
-
Rügy színe: nagyon sötét/feketés → inkább F. americana; barna → gyakrabban F. pennsylvanica
-
Levélke széle: végig fűrészesebb → inkább pennsylvanica; többnyire ép, csak a csúcs felé fogazott → inkább americana
-
Levélfonák: ha az erek mentén szőrösség is látszik/tapintható → gyakrabban pennsylvanica
Michaux, F.A., North American sylva (1817-1819), vol. 3 (1819), t. 120
