A Fraxinus xanthoxyloides lombhullató, kisebb vagy közepes termetű fa, ritkábban nagyobb cserje, amely rendszerint 5–15 méter magas. Koronája lazább szerkezetű, szabálytalanul kerekded vagy szélesen szétterülő. Törzse gyakran görbült, kérge szürkésbarna, idővel repedezett. Fiatal hajtásai karcsúak, olykor enyhén molyhosak.
Levelei átellenes állásúak, páratlanul szárnyaltak, többnyire 5–9 keskeny, lándzsás vagy elliptikus levélkéből állnak. A levélkék szélükön finoman fűrészesek vagy majdnem épek, csúcsuk hegyes. A lomb világos- vagy középzöld, ősszel sárgás árnyalatokra színeződhet.
Virágai aprók, zöldes vagy lilás árnyalatúak, lombfakadás előtt vagy azzal egy időben jelennek meg. Termése keskeny, hosszúkás lependék, amely a kőrisekre jellemző módon széllel terjed.
Növényföldrajz
A faj Nyugat- és Közép-Ázsiában honos, elsősorban Afganisztán, Pakisztán, Észak-India és a Himalája előterének szárazabb vidékein fordul elő. Természetes élőhelyei közé tartoznak a folyóvölgyek, száraz domboldalak és nyílt erdős területek.
Ökológiai igények
A Fraxinus xanthoxyloides fényigényes, melegkedvelő faj. Jól alkalmazkodik a szárazabb, kontinentális körülményekhez, és viszonylag jól tűri a hőséget. A jó vízáteresztő, akár köves vagy meszes talajokon is megél. A pangó vizet nem kedveli. Szárazságtűrése jó, ugyanakkor a fiatal növények fejlődéséhez mérsékelt vízellátás előnyös. Fagytűrése közepes–jó.
Felhasználás
Elsősorban szárazabb területek fásítására, talajvédelemre és árnyékadó faként használják természetes elterjedési területén. Díszfaként ritkábban ültetik, de könnyed lombja és szárazságtűrése miatt érdekes lehet melegebb klímájú kertekben. Faanyaga helyi jelentőségű tüzelő- és használati fa.
Etimológia
A Fraxinus latin eredetű név, jelentése kőrisfa. A xanthoxyloides görög eredetű összetétel: xanthos = „sárga”, xylon = „fa”, valamint az -oides = „-szerű” képző, vagyis jelentése körülbelül „sárgafás jellegű” vagy „sárgás fájúhoz hasonló”.
