Morfológia
A Geranium robertianum (büdös gólyaorr) egyéves vagy kétéves, ritkábban rövid életű évelő lágyszárú növény, amely rendszerint 15–50 cm magas. Szára erősen elágazó, gyakran vöröses vagy bíborosan elszíneződő, mirigyszőrökkel borított. Az egész növény jellegzetes, erős, sokak számára kellemetlen szagot áraszt, különösen összedörzsölve.
Levelei hosszú nyelűek, többszörösen szárnyasan tagoltak, finoman szeldeltek, világos- vagy középzöld színűek. Ősszel és napos termőhelyeken gyakran élénkvörösre színeződnek. Virágai viszonylag kicsik, öt sziromlevelűek, rózsaszínűek vagy lilás-rózsaszínűek, sötétebb erezettel. Virágzása hosszú ideig, áprilistól októberig tarthat. Termése a gólyaorrfélékre jellemző hosszú csőrű hasadótermés, amely éréskor rugalmasan szórja szét magvait.
Növényföldrajz
A faj Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Nyugat-Ázsiában és a Kaukázus vidékén őshonos. Az ember közvetítésével ma már szinte az egész mérsékelt égövben elterjedt.
Magyarországon általánosan előfordul. Erdei utak mentén, sziklaerdőkben, cserjésekben, kőfalak repedéseiben, kertekben és bolygatott területeken egyaránt megtalálható.
Ökológiai igények
A Geranium robertianum rendkívül alkalmazkodóképes faj. Félárnyékos és árnyékos helyeken érzi magát a legjobban, de megfelelő nedvesség mellett napos termőhelyeken is előfordul.
Kedveli a humuszban gazdag, nitrogénellátott talajokat, gyakran jelenik meg köves, törmelékes vagy meszes termőhelyeken is. Jól tűri a zavarást és gyorsan kolonizálja a bolygatott élőhelyeket.
Felhasználás
Elsősorban természetes erdei növényként ismert, de természetközeli kertekben, árnyéki növénytársításokban is megjelenhet. Finoman tagolt lombja és hosszú virágzási ideje miatt dekoratív lehet.
Korábban a népi gyógyászatban széles körben használták, ma inkább gyógynövény-történeti jelentősége van. A növény számos beporzó rovar számára biztosít nektárt és virágport.
Gyógyhatás
A büdös gólyaorr jelentős mennyiségű cseranyagot, flavonoidokat és illóanyagokat tartalmaz. A népi gyógyászatban összehúzó, vérzéscsillapító és enyhe gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmazták.
Teáját hasmenés, szájüregi gyulladások, torokfájás és kisebb vérzések esetén használták. Külsőleg sebek, fekélyek és bőrproblémák kezelésére is alkalmazták. Napjainkban gyógyászati felhasználása visszaszorult, de a gyógynövényirodalomban továbbra is számon tartják.
Etimológia
A Geranium név a görög geranos („daru”) szóból ered, mivel a termés hosszú csőre a daru csőrére emlékeztet. A magyar gólyaorr név ugyanezen a hasonlaton alapul.
A robertianum fajnév eredetéről több magyarázat ismert. A legelterjedtebb szerint a növény nevét a középkori Szent Róbert emlékére kapta, akinek a hagyomány szerint gyógyító tulajdonságokat tulajdonítottak. Egy másik magyarázat szerint a név egy korai középkori füvesemberhez vagy szerzeteshez kapcsolódik. A magyar „büdös gólyaorr” név a növény jellegzetes, erős illatára utal.
