Morfológia
A Hypericum patulum lombhullató vagy félörökzöld, középmagas, sűrűn elágazó cserje, amely általában 0,8–1,5 méter magasra és hasonló szélességűre nő. Habitusa szélesen terülő vagy ívesen szétterülő, lazább szerkezetű. Hajtásai vékonyak, zöldek vagy vörhenyes árnyalatúak, idősebb korban fásodnak. Levelei átellenes állásúak, tojásdadok vagy elliptikusak, többnyire ép szélűek, finoman erezettek; felületükön gyakran apró mirigypontok figyelhetők meg.
Virágai nyáron nyílnak, élénksárgák, viszonylag nagyok, öt sziromlevelűek. A porzók száma sok, feltűnő, sugarasan szétálló csomókban helyezkednek el, ami a virágokat különösen látványossá teszi. A virágzás hosszan elhúzódhat. Termése toktermés, amely kevésbé díszes, mint egyes más orbáncfűfajoké.
Növényföldrajz
A faj Kelet-Ázsiából származik, elsősorban Kínához kötik. Természetes élőhelyein erdőszegélyeken, cserjésekben, dombvidéki területeken fordul elő, gyakran világosabb, nyíltabb növénytársulásokban. Dísznövényként világszerte elterjedt a mérsékelt égövben.
Ökológiai igények
A Hypericum patulum napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legjobban. A bőséges virágzáshoz a napos hely különösen kedvező, de a félárnyékot is jól tolerálja. Talajban nem túl igényes, de a jó vízáteresztő, középkötött, mérsékelten üde talajokat kedveli. A pangó vizet nem viseli el, viszont rövidebb száraz periódusokat átvészel. Fagytűrése közepes: enyhébb teleken jól telel, hidegebb klímán visszafagyhat, de rendszerint újrahajt. Metszést jól tűri, és tavasszal visszavágva sűrűbb, kompaktabb bokrot nevel.
Felhasználás
Elsősorban díszcserjeként ültetik. Hosszú ideig tartó nyári virágzása miatt kiváló választás évelőágyakba, cserjecsoportokba, alacsony sövényként vagy rézsűk beültetésére. Természetes hatású és vegyes díszkertekben különösen jól érvényesül. Jól társítható más, nyáron virágzó növényekkel. Kisebb kertekben is alkalmas, mert mérsékelt méretű és könnyen formázható.
Etimológia
A Hypericum név görög eredetű, és az ókori növénynevek hagyományához kapcsolódik. A patulum latin szó, jelentése „szétterülő”, „szétnyíló” vagy „kiterülő”, ami a faj jellegzetes, lazán szétterülő habitusára utal.
