Jellemzés
-
Életforma, méret: lassú növésű, örökzöld cserje vagy kis fa, végső magassága és szélessége nagyjából 3–5(–8) m, habitusa többnyire kúpos / kúp alakú bokor.
-
Hajtás, kéreg: sűrűn elágazó, merev hajtások; szürkés–ezüstös, sima kéreg fiatalon.
-
Levél:
-
kicsi, rombusz- vagy téglalap alakú, 1–3 cm hosszú,
-
vastag, bőrnemű, sötétzöld, fényes,
-
széle élesen tövises–fűrészes, így kifejezetten „szúrós” lombot ad,
-
többnyire szemben álló a hajtáson – ez magyaloknál szokatlan, terepi bélyeg.
-
-
Virág: kora tavasszal, sárgásfehér, 4 cimpájú, kicsi virágok, bogernyőkben; a faj kétlaki (külön hím és nőivarú egyedek).
-
Termés: apró, élénkvörös csonthéjas („bogyó”), a nőivarú bokrokon télen is díszít; a nemzetségre jellemzően enyhén mérgező emberre, de a madarak szívesen fogyasztják.
Növényföldrajz, élőhely
-
Őshonos: Kína középső és nyugati része – többek közt Anhui, Gansu, Shaanxi, Sichuan, Guizhou, Henan, Hubei, Zhejiang –, 1050–2500 m magasságban. A kínai források endemikusnak (Kínára korlátozottnak) tekintik; egyes angol nyelvű leírások Mongóliát, illetve Dél-Kínát és É-Mianmart is megemlítik, mint előfordulási területet.
-
Élőhely: hegyoldalak, völgyek erdeinek széle, cserjések, útszéli bozót, mérsékelten nedves, jó vízlefolyású talajokon.
Kertészeti megjegyzések röviden
-
Fekvés: nap–félárnyék, fiatalon érdemes téli széltől védeni.
-
Talaj: üde, termékeny, jó vízáteresztő, enyhén savanyú–semleges talaj a legjobb; gyökérzóna bolygatására érzékeny.
-
Díszérték: kisméretű, gyémánt alakú, sötétzöld, tüskés levelek + téli piros termés → jó örökzöld szoliter vagy áthatolhatatlan sövény; több kertészeti fajta és hibrid (pl. Ilex × aquipernyi ‘Dragon Lady’) alapfaja.
Etimológia
-
Ilex – az ókori latinban eredetileg a magonc tölgyet / örökzöld tölgyet (Quercus ilex) nevezték így; Linné ezt a nevet vette át a magyalnemzetségre, a levelek hasonlósága miatt.
-
pernyi – Paul-Hubert Perny (1818–1907) francia misszionárius és növénygyűjtő neve latinított alakban; ő gyűjtött számos kínai növényanyagot, köztük ezt a magyalt.
