Jelenleg elfogadott neve: Chrysojasminum humile (L.) Banfi
Jellemzés
-
Alkat: bokros, ívesen lehajló ágú cserje, melegebb klímán örökzöld, hűvösebb helyen félörökzöld vagy részben lombhullató.
-
Méret: általában 1–3 m magas és hasonlóan széles (támasztékkal kissé fel is kapaszkodhat).
-
Levél: többnyire páratlanul szárnyalt levelek, jellemzően 5–7 levélkével, közép- vagy sötétzöld színnel.
-
Virág: élénksárga, csöves, csillag alakban nyíló, gyakran kellemesen illatos; többnyire nyár elejétől (sokszor hullámokban) virágzik.
-
Termés: sötét (feketés) bogyó is kialakulhat.
Növényföldrajz, élőhely
-
Őshazája Ázsia, elsősorban a Himalája térsége és környéke, valamint Kína egyes területei.
-
Természetes élőhelyén gyakran erdőszéleken, cserjésekben, lejtőkön, többnyire napos vagy félárnyékos kitettségben fordul elő.
Etimológia
-
Jasminum: a „jázmin” szó keleti (perzsa/arab) eredetű névváltozataiból került a latin tudományos névbe.
-
humile: latinul „alacsony, szerény” – a faj alacsonyabb, bokros habitusára utal.
-
A Chrysojasminum név két részből áll:
-
chryso-: görög eredetű előtag, a χρυσός (chrysós) szóból, jelentése „arany” (botanikában gyakran „aranysárga” színre utal).
-
jasminum: a „jázmin” latinos alakja; a jázmin szó végső gyökere a Közel-Keletről származik (a perzsa yāsamin/yāsman vonalán, arab közvetítéssel került Európába).
-
Felhasználás
-
Dísznövényként: illatos, sárga virágú cserje kertekbe, parkokba, mediterrán vagy természetközeli hangulatú ültetésekbe.
-
Falfuttató / támasztékon nevelhető: rács, kerítés, támfal mellé ültetve szépen terül és részben felkapaszkodik.
-
Cserjecsoportokban, rézsűn: íves ágai miatt jó „lágyító”, takaró hatású növény lehet.
-
Illatkertbe: bejárat, terasz közelébe különösen hálás, ha az illat fontos.
-
Beporzóbarát: virágai sokszor vonzzák a rovarokat.
