Juglans cinerea - szürke dió

Jellemzés (morfológia, ökológia)

• Életforma, méret: lombhullató fa, általában 10–20(–25) m magas, szélesen szétterülő koronával.

• Kéreg: fiatalon simább, szürkés; később durván barázdált, sötétszürke–barnásszürke.

• Hajtás, rügy: sűrűn szürkésbarna, bársonyos szőrű hajtások; nagy, gyantaszagú rügyek.

• Levél: páratlanul szárnyalt, hossza 30–60 cm; 11–17 lándzsás, erősen fogazott levélkével. A levélkék színe felül tompazöld, fonáka kissé szőrös, mirigyes – jellegzetes, „gyógynövényes” illatú, ha összedörzsöljük.

• Virág:

  • egylaki;

  • porzós barkák hosszú, csüngő füzérek (kora tavasz, lombfakadáskor),

  • termős virágok 2–8-asával a hajtásvégeken.

• Termés:

  • ovális, 4–6 cm hosszú dió, vastag, ragadós zöld burokban;

  • a csonthéj vastag, erősen barázdált;

  • a bél olajos, ehető, de a héj nehezen törhető, ezért ritkán ültetik kifejezetten diótermesztésre.

• Ökológia:

  • fénykedvelő, de fiatalon félárnyékot is tűr;

  • mély, üde, jó vízáteresztésű talajt szeret, leginkább folyóvölgyekben, patakmenti ligetekben érzi jól magát;

  • a száraz, sekély, meszes talajt rosszul viseli.

Növényföldrajz

• Őshonos: Észak-Amerika keleti–középső része – Québec-től és Ontario-tól a Nagy-tavak vidékén át az Appalache-vidékig, dél felé kb. Észak-Georgia–Alabama sávjáig.

• Élőhely:

  • folyó- és patakvölgyek, domboldalak, tápdús erdők,

  • gyakran keveredik más keményfákkal (juhar, kőris, tölgy).

Az utóbbi évtizedekben természetes areáljában súlyosan pusztítja a butternut canker (Ophiognomonia clavigignenti-juglandacearum gomba), ezért több helyen erősen visszaszorult.

Kertészeti–használati tudnivalók

• Télállóság: kiváló (USDA 3 körül), hideg teleket jól viseli.

• Talaj/fekvés:

  • napos–félárnyékos,

  • mély, üde, gyengén savanyú–semleges talaj; meszes, száraz helyre nem ajánlott.

• Felhasználás:

  • faanyaga világosabb, puhább, mint a feketedióé (Juglans nigra), de szép bútorfa,

  • diója ehető, olajos, jellegzetes „vajdiós” ízű – házi felhasználásra alkalmas, ipari termesztésben ritka.

• Megjegyzés: mint a juglandaceae tagjai általában, allelopátiás hatása lehet (gyökérzónában egyes növényeket gátolhat).

Etimológia röviden

• Juglans – latin Jovis glans = „Jupiter makkja” → diófa nemzetségnév.

• cinerea – latin „hamuszürke”, utalás a fa szürke kérgére és hajtásaira.