Kolkwitzia amabilis - kínai viráglonc

Kolkwitzia amabilis jelenlegi elfogadott neve: Linnaea amabilis

Morfológia
A Kolkwitzia amabilis lombhullató, közepes termetű díszcserje, amely általában 2–3 méter magasra és hasonló szélességűre nő. Habitusa szélesen bokros, ívelten lehajló ágakkal, laza, elegáns megjelenéssel. Hajtásai barnásak, az idősebb vesszők kérge jellegzetesen hosszanti csíkokban leváló.

Levelei átellenes állásúak, tojásdadok vagy elliptikusak, ép vagy enyhén hullámos szélűek, középzöldek, ősszel sárgás árnyalatokra színeződhetnek. Virágai késő tavasszal nyílnak, rendkívül bőségesen. Harang alakúak, halvány rózsaszínek, a torokban sárgás mintázattal, párosával vagy kisebb csoportokban. A virágzás idején a bokor szinte teljesen virágba borul. Termése apró, szőrös, nem feltűnő toktermés.

Növényföldrajz
A faj Kelet-Ázsiában, elsősorban Kína középső és keleti részén őshonos. Természetes élőhelyein hegyvidéki cserjésekben és erdőszegélyeken fordul elő.

Ökológiai igények
A Kolkwitzia amabilis napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben. A jó vízáteresztő, középkötött, mérsékelten üde talajokat kedveli, de viszonylag alkalmazkodóképes. A pangó vizet nem viseli el, ugyanakkor a rövidebb száraz időszakokat elviseli. Fagytűrése jó, mérsékelt égövön megbízható. Virágzása napos, meleg fekvésben a leggazdagabb.

Felhasználás
Elsősorban díszcserjeként ültetik parkokban és kertekben. Kiválóan alkalmas szoliterként, cserjecsoportokba vagy természetes hatású ültetésekbe. Gazdag virágzása miatt tavaszi díszértéke kiemelkedő.

Etimológia
A Kolkwitzia nemzetségnév Richard Kolkwitz német botanikus nevét őrzi. Az amabilis latin szó, jelentése „kedves”, „bájos”, ami a növény látványos, vonzó virágzására utal.