Jellemzés
A Lonicera etrusca lombhullató, erőteljes növekedésű kúszócserje, amely természetes hatású kertekben és tájképi környezetben különösen értékes.
-
Méret, habitus:
-
3–6 m hosszú hajtásokat nevel,
-
csavarodva kapaszkodó, futónövény,
-
laza, természetes megjelenésű.
-
-
Hajtások:
-
fiatalon zöldesek vagy vörösesbarnák,
-
később fásodók,
-
erőteljes növekedésűek.
-
-
Levelek:
-
átellenesen állók, tojásdad vagy elliptikus alakúak,
-
4–8 cm hosszúak,
-
színük középzöld,
-
a felső levélpárok gyakran összenőttek (korongszerűen), ami jellegzetes bélyeg.
-
-
Virág:
-
május–júniusban virágzik,
-
csöves, kétajkú virágok örvös, fejecskeszerű csoportokban,
-
színük krémsárgától rózsaszínesig terjed, gyakran vöröses árnyalattal,
-
erősen illatos, kiváló rovarcsalogató.
-
-
Termés:
-
gömbölyű, piros bogyók,
-
nyár végén–ősszel érnek,
-
mérgezők.
-
-
Kertészeti sajátosságok:
-
napos vagy félárnyékos fekvést kedvel,
-
szárazságtűrőbb, mint sok más loncfaj,
-
jó választás természetes hatású pergolákhoz, kerítésekhez,
-
metszést jól tűri, virágzás után ajánlott ritkítani.
-
Növényföldrajz
A Lonicera etrusca Dél-Európa és a mediterrán térség őshonos növénye.
-
Elterjedés:
-
Olaszország (különösen Toszkána – Etrúria),
-
Dél-Franciaország,
-
Balkán-félsziget,
-
Kis-Ázsia nyugati részei.
-
-
Élőhely:
-
erdőszélek, cserjések,
-
szárazabb dombvidékek,
-
bokorerdők, ligetes tölgyesek.
-
Melegkedvelő faj, de a mérsékelt égövben is jól áttelel védett fekvésben.
Etimológia
-
Lonicera
A nemzetségnév Adam Lonitzer (Lonicerus) 16. századi német orvos és botanikus nevét őrzi. -
etrusca
Latin eredetű földrajzi jelző, jelentése „etruszk, etruriai”, amely a faj klasszikus elterjedési területére (Etrúria, Közép-Olaszország) utal. -
Magyar név:
-
etruszk lonc.
-
Felhasználás
-
pergolák, lugasok, kerítések befuttatására,
-
természetes hatású kertekben,
-
tájképi környezetben,
-
méh- és lepkebarát ültetésekben.
⚠️ Megjegyzés (toxicitás):
A termések mérgezők, lenyelésük gyomorpanaszokat okozhat; gyermekektől távol tartandó.
