EN: garden lupin / large-leaved lupine
DE: Vielblättrige Lupine
ES: altramuz de hoja grande
Morfológia
A Lupinus polyphyllus — erdei csillagfürt — erőteljes, lágyszárú évelő növény a pillangósvirágúak családjából. Általában 80–150 cm magasra nő, kedvező, üde talajon ennél magasabb is lehet. Bokros tövet képez, amelyből több felálló, merev virágzati szár fejlődik.
Levelei hosszú nyelűek, tenyeresen összetettek. Egy levél többnyire 9–17 keskeny-lándzsás levélkéből áll, amelyek sugarasan rendeződnek. A levélzet üde zöld, dús, dekoratív, már virágzás előtt is feltűnő.
Virágzata magas, felálló fürt. A pillangós virágok sűrűn állnak a virágzati tengelyen, és alulról fölfelé nyílnak. Az alapfaj virágai rendszerint kékeslilák, ibolyáskékek vagy liláskékek, de a kertészeti hibridek és fajták fehér, rózsaszín, piros, sárga, lazacszínű, kétszínű vagy vegyes árnyalatúak is lehetnek. Virágzása többnyire május végétől júliusig tart.
Termése hüvely, amelyben több mag fejlődik. A magok viszonylag nagyok, kemények, gyakran több évig csíraképesek maradnak. Gyökerein nitrogénkötő baktériumokkal él együtt, ezért a talaj nitrogénforgalmában is szerepet játszik.
A növény minden része, különösen a mag, alkaloidokat tartalmazhat, ezért mérgezőnek tekintendő.
Növényföldrajz
A Lupinus polyphyllus Észak-Amerika nyugati részén őshonos. Természetes elterjedése főként a Csendes-óceán északnyugati vidékéhez, a Sziklás-hegység térségéhez és a nyugat-észak-amerikai hegyvidéki, folyómenti élőhelyekhez kötődik.
Őshonos területei közé tartozik:
-
Alaszka déli része,
-
Kanada nyugati vidékei,
-
az Egyesült Államok északnyugati és nyugati államai,
-
hegyvidéki rétek,
-
patakpartok,
-
nedvesebb erdőszegélyek,
-
üde rétek és völgyek.
Európába dísznövényként és talajjavító növényként került. Több országban kivadult, és helyenként inváziós jellegűvé vált, különösen hűvösebb, csapadékosabb, savanyú talajú térségekben.
Ökológiai igények
Fényigényes növény, teljes napon virágzik a legjobban. Félárnyékban is megélhet, de virágzása gyengébb, szárai megnyúlhatnak és könnyebben megdőlhetnek.
Legjobban:
-
üde,
-
jó vízáteresztő,
-
humuszos,
-
mérsékelten tápanyagdús,
-
enyhén savanyú vagy semleges talajokon fejlődik.
A túl meszes talajt kevésbé kedveli, ilyen helyen fejlődése visszafogottabb lehet. A pangó vizet rosszul tűri, de a tartós szárazságot sem szereti. Hűvösebb, mérsékelten nedves klímában érzi magát a legjobban.
Gyökérzete mélyre hatoló karógyökér jellegű, ezért az átültetést rosszul viseli. Végleges helyére érdemes ültetni. Az elnyílt virágzatok levágása másodvirágzást serkenthet, és csökkenti az önvetést. Télállósága jó.
Felhasználás
A Lupinus polyphyllus látványos díszévelő, különösen természetes hatású, vidéki, cottage garden és évelőágyi beültetésekben.
Felhasználható:
-
napos évelőágyásokban,
-
vegyes virágágyakban,
-
természetközeli kertekben,
-
vadvirágos rét jellegű telepítésekben,
-
cserjék előterében,
-
méh- és poszméhbarát kertekben,
-
vágott virágként,
-
talajjavító, nitrogénkötő növényként.
Jól társítható haranglábakkal, íriszekkel, díszfüvekkel, margitvirággal, zsályákkal, macskamentával, gólyaorral, kasvirággal és más nyár elején virágzó évelőkkel.
Kertészeti jelentősége nagy, mert számos hibrid és fajta alapjául szolgált. A Russell-hibridek különösen ismert, nagy virágú, sokszínű kerti csillagfürtök.
Ökológiai szempontból óvatosan kezelendő: egyes régiókban természetes élőhelyekre kiszabadulva gyomosító vagy inváziós viselkedést mutathat. Nitrogénkötése miatt megváltoztathatja a sovány gyepek tápanyagviszonyait.
Toxicitás
A Lupinus polyphyllus mérgező növénynek tekintendő. Főként kinolizidin-alkaloidokat tartalmazhat, amelyek elsősorban a magvakban és a hüvelytermésekben, kisebb mennyiségben a levelekben és hajtásokban fordulnak elő. Emberi fogyasztásra a díszkerti soklevelű csillagfürt nem alkalmas, különösen nem szabad összetéveszteni az étkezési célra nemesített, alacsony alkaloidtartalmú lupinfajtákkal.
Mérgezés esetén hányinger, hányás, hasi fájdalom, nyálzás, szédülés, gyengeség, remegés és mozgáskoordinációs zavar jelentkezhet; nagyobb mennyiségben súlyosabb idegrendszeri, légzési vagy szívműködési tünetek is előfordulhatnak. Legelő állatoknál is okozhat mérgezést, főként magvas állapotban. Díszkertben kisgyermekek és háziállatok közelében célszerű az elnyílt virágzatokat magképzés előtt levágni.
Etimológia
A Lupinus nemzetségnév a latin lupus, vagyis „farkas” szóból ered. Régi magyarázat szerint a csillagfürtök „felfalják” vagy kizsarolják a talajt, bár valójában nitrogénkötő képességük miatt inkább javítják annak tápanyagállapotát.
A polyphyllus görög eredetű összetétel:
-
poly = sok,
-
phyllon = levél.
Jelentése „soklevelű”. A fajnév a tenyeresen összetett levelek sok levélkéjére utal.
A magyar csillagfürt név a sugarasan álló levélkékre és a növény fürtös virágzatára utalhat. A soklevelű csillagfürt a latin fajnév pontos jelentését követi.
