Magnolia liliflora ‘Nigra’ jellemzése
Morfológia
A Magnolia liliflora ‘Nigra’ lombhullató, alacsony–közepes termetű díszcserje, általában 2–4 méter magas. Habitusa felálló, később kissé szétterülő, tömött ágrendszerrel. Levelei elliptikusak vagy tojásdadok, ép szélűek, középzöldek. Virágai karcsú, liliomszerű alakúak, kívül mély bíbor–bordó színűek, belül világosabb rózsás árnyalatúak. Tavasszal nyílnak, gyakran a lombfakadás előtt vagy azzal egy időben, és kedvező körülmények között másodvirágzásra is hajlamosak.
Növényföldrajz
Az alapfaj (Magnolia liliflora) Kelet-Ázsiában, elsősorban Kínában őshonos. A ‘Nigra’ egy kertészeti fajta, amely termesztésben jött létre, természetes élőhelye nincs.
Ökológiai igények
Napos vagy félárnyékos, védett fekvésben fejlődik a legszebben. A humuszban gazdag, jó vízáteresztő, mérsékelten üde, enyhén savanyú talajokat kedveli. A pangó vizet nem viseli el, és a kiszáradásra érzékeny. Fagytűrése jó, de a virágai érzékenyek a késő tavaszi fagyokra.
Felhasználás
Elsősorban díszcserjeként ültetik kertekben és parkokban. Kisebb mérete miatt előkertekbe is alkalmas. Szoliterként különösen látványos, de cserjecsoportok részeként is jól érvényesül. A tavaszi virágzás egyik kiemelt dísze.
Etimológia
A Magnolia név Pierre Magnol francia botanikus nevét őrzi. A liliflora jelentése „liliomvirágú”, a virág alakjára utal. A ‘Nigra’ latin szó, jelentése „fekete” vagy „nagyon sötét”, ami a virágok mély bíbor színére utal.
