Morfológia
A Philadelphus inodorus (illat nélküli jezsámen) közepes vagy nagy termetű, lombhullató cserje, amely rendszerint 2–4 méter magasra nő. Koronája szélesen szétterülő, idősebb korban ívesen lehajló ágakkal lazán boltozatos alakot vesz fel.
Hajtásai barnás színűek, idősebb ágain a kéreg vékony csíkokban leválhat. Levelei átellenes állásúak, tojásdadok vagy szélesen elliptikusak, 5–10 cm hosszúak, ép vagy gyengén fogazott szélűek. A levéllemez élénkzöld, fonákja világosabb.
Virágai május–júniusban nyílnak. A virágok nagyok, rendszerint 4–6 cm átmérőjűek, tiszta fehérek, négy sziromlevéllel. Más jezsámenfajokkal ellentétben virágai csak gyengén illatosak vagy teljesen illattalanok, erre utal a faj neve is. Termése apró, többmagvú toktermés.
Növényföldrajz
A faj Észak-Amerika keleti és délkeleti részén őshonos. Természetes előfordulási területe az Egyesült Államok délkeleti államaira terjed ki, ahol erdőszegélyeken, folyóparti ligeterdőkben és cserjésekben fordul elő.
Európában és Magyarországon elsősorban dísznövényként ismert, botanikus kertekben, arborétumokban és parkokban találkozhatunk vele.
Ökológiai igények
A Philadelphus inodorus napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben. Kedveli a közepesen nedves, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokat, de viszonylag jól alkalmazkodik különböző termőhelyekhez.
Mérsékelten szárazságtűrő, de a hosszan tartó vízhiány csökkentheti a virágzást. Fagytűrése jó, és a városi környezetet is viszonylag jól viseli.
Felhasználás
Elsősorban díszcserjeként ültetik. Nagy, hófehér virágai miatt virágzási időszakban rendkívül mutatós. Szoliterként, cserjecsoportokban, virágzó sövényekben vagy természetközeli kertekben egyaránt alkalmazható.
A kertészeti nemesítésben is fontos szerepet játszott, mivel számos nagy virágú és gazdagon virágzó hibrid jezsámen egyik szülőfaja. Több modern Philadelphus fajta virágmérete és erőteljes növekedése részben ennek a fajnak köszönhető.
Etimológia
A Philadelphus nemzetségnév a görög eredetű „testvérszerető” jelentésű philadelphos szóból származik. A nevet feltehetően II. Ptolemaiosz Philadelphosz tiszteletére adták a nemzetségnek.
Az inodorus latin szó, jelentése „szagtalan”, „illat nélküli”. Ez arra utal, hogy a faj virágai a legtöbb jezsámennel ellentétben alig vagy egyáltalán nem illatosak.
A magyar illat nélküli jezsámen név a tudományos név jelentését követi, és megkülönbözteti a közismert, erősen illatos jezsámenfajoktól.
Megjegyzés
A Philadelphus inodorus és a Philadelphus coronarius elkülönítése terepen általában nem nehéz, különösen virágzáskor. A legfontosabb különbség a virágok illata: a Philadelphus coronarius virágai erősen, édesen illatosak, míg a Philadelphus inodorus virágai gyengén illatosak vagy teljesen illattalanok. A P. inodorus virágai rendszerint nagyobbak (akár 4–6 cm átmérőjűek), szirmai szélesebbek, míg a P. coronarius virágai kisebbek, általában 2,5–4 cm átmérőjűek. A levelek is eltérnek: a P. coronarius levelei többnyire tojásdadok és jól láthatóan fogazottak, míg a P. inodorus levelei nagyobbak, szélesebbek és gyakran csak gyengén fogazottak vagy majdnem ép szélűek. Habitusa alapján a P. inodorus lazább, erőteljesebb növekedésű, szélesen szétterülő cserje, míg a P. coronarius rendszerint tömöttebb, sűrűbb bokrot alkot. A kertészeti hibridek jelentős része a P. inodorus nagy virágait és a P. coronarius illatát egyesíti, ezért egyes fajták meghatározása nehezebb lehet.
